ÉRTESÍTÉS
a KSZSZ új elérhetőségeiről
Ezúton tájékoztatunk mindenkit, hogy a KSZSZ iroda 2020. május 19-én új helyre költözött.
Eddigi telefonszáma és levelezési címe megszűnt.
Új telefonszáma:
+36 1 461-3555
Az új levelezési címe:
1400 Budapest, Pf.: 28.
A korábban közzé tett telefonszámokon és e-mail címeken továbbra is elérhetőek vagyunk:
Dr. Agg Géza elnök
+36 70 978 7714
kszsz.agg@enternet.hu
Pető Andrea irodavezető
+36 70 453 0851
kszsz.apeto@enternet.hu
Kérjük a fentiek szíves tudomásul vételét.
Budapest, 2020. június 2.
Üdvözlettel:
Dr. Agg Géza elnök sk.
Pető Andrea irodavezető sk.
A kuratórium elnökének felhívása
Tájékoztatás a támogatásról
Kérelem adatlap
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
Kuti László 1946 január huszadikán született Szegeden.
A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a József Attila Tudományegyetemen 1969-ben szerzett geológusi és okleveles földrajz szakos tanári diplomát. 1977-ben doktorált földtanból.
Egyetem után a Magyar Állami Földtani Intézetben helyezkedett el.
Szakmai pályáját tudományos segédmunkatársként kezdte és tudományos főmunkatársi fokozatig jutott el. Közben 25 évig osztály illetve főosztályvezető tisztet is betöltött. 2013-ban nyugállományba helyezték, de kutatásait még évekig folytatta. Kutatási eredményeit 188 cikkben, 6 könyvben, 19 könyvrészletben, 6 ismeretterjesztő cikkben illetve könyvrészletben publikálta.
1984 óta oktatott a felsőoktatásban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szedimentológiát, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán Magyarország földtanát, a szegedi József Attila Tudományegyetemen környezetföldtant tanított, a Miskolci Egyetemen agrogeológiát tanít. 1989 óta a gödöllői Szent István Egyetemen, mint címzetes egyetemi docens a földtan alapjaira, hidrológiára, hidrogeológiára oktatott. A doktorandusz képzésben agrogeológiát is tanított.
Aktív szakszervezeti tevékenységét 1985-ben kezdte, amikor a földtani intézett szakszervezeti titkárának választották. 1988-1990. között részt vett a TUDOSZ, az ÉSZT, a KSZSZ és a SZEF alapításában. 1990-től 2014-ig a TUDOSZ elnöke volt.
1990-től az ÉSZT elnökségi tagja, alelnöke, 2008-tól az ÉSZT elnöke. 1990-től képviselte az ÉSZT-et az Érdekegyeztető Tanácsban, valamint különböző közszolgálati érdekegyeztető fórumokban.
Szakszervezeti publikációs tevékenységének eredménye három könyv az érdekegyeztetésről, két könyv társszerzőségben az ÉSZT történetéről és tevékenységéről, több mint 100 cikk különböző lapokban, kiadványokban, előadások tartása szakszervezeti konferenciákon és egyéb fórumokon.
Dr. Kuti László szívügyének tekintette a munkavállalók érdekképviseletét, a szakszervezeti mozgalmat. Konszenzus kereső személye garancia volt az ÉSZT-en belüli, és a konföderációk közötti együttműködésre egyaránt.
Dr. Kuti László 2022. október hatodikán hunyt el. Hiánya hatalmas űrt hagy maga után.
Az ÉSZT saját halottjának tekinti.
Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919-ben jött létre. Alapelve: egyetemes és tartós béke csak a társadalmi igazságosság talaján épülhet.
Az ILO korszakalkotó találmánya a háromoldalú (tripartit) képviseleti rendszer, melyben a munkaadók, a munkavállalók és a kormányok az egyenlőség elve alapján képviseltetik magukat az ILO valamennyi testületében.
Magyarország száz évvel ezelőtt, 1922. szeptember 18-án nyert felvételt az ILO-ba.
Az ILO alapelvei szerint működött a NILO (Nemzeti ILO) Tanács az OÉT (Országos Érdekegyeztető Tanács) felügyeletével, a tripartizmus szellemében.
Az OÉT megszűnése óta (2011) a munkaerőpiac általános kérdéseinek megvitatására nincs megfelelő hazai fórum. Továbbra is országos szintű, háromoldalú egyeztetetést igényelne számos kérdés, így a minimálbér, a garantált bérminimum, a bérfelzárkóztatás, a nyugdíjfelzárkóztatás, a munka törvénykönyve, a munkavédelmi törvény, a sztrájktörvény, a fejlesztési források elosztása, stb.
Magyarország ILO tagságának 100. évfordulója alkalmából a legméltóbb megemlékezés az lehetne, ha a munka világában újjáalakulna a nemzeti szintű érdekegyeztető fórum. Létrehozása és hatékony működtetése újabb lökést adhatna a magyar gazdaság fejlődésének, a dolgozók életminősége javulásának.
Tisztelt Munkaadók, Tisztelt Kormány, Tisztelt Szakszervezetek!
Alakítsuk újjá a munka világában a tripartit típusú érdekegyeztető fórumot!
Budapest, 2022. szeptember 18.
Dr. Agg Géza
a Nemzeti ILO Tanács alapító tagja, SZEF
-Hírek a munka világából
Az ATV Start vendégei Nagy Erzsébet a PDSZ országos választmányi tagja, valamint Soós Adrianna a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke voltak, akik kilátásba helyezték, hogy a jövőben együttesen álljanak ki követeléseikkel.
Megállapodott a 2023/24-es üzleti évre vonatkozó bérfejlesztésről a Tesco-Global Áruházak Zrt. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, valamint az Egyenlő.hu szakszervezet.
Év elején sok kérdés érkezik a munkavállalóktól a kitöltendő adókedvezmény-nyilatkozatokkal kapcsolatban.
Felmerült, hogy akár egy új jogállási törvény szerint is rendezhetné a pedagógusbéreket a kormány. A szakszervezetek ezt nem tartják jó ötletnek.
Míg eddig kilométerenként maximum 15 forintos adómentes költségtérítést tettek lehetővé a munkáltatók számára a jogszabályok, ez a gazdaságfejlesztési miniszter javaslatára duplájára, azaz 30 forintra fog nőni – közölte a Világgazdasággal Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk