ÉRTESÍTÉS
a KSZSZ új elérhetőségeiről
Ezúton tájékoztatunk mindenkit, hogy a KSZSZ iroda 2023. január 1-én új helyre költözött.
Székhely és levelezési címe: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10.
Eddigi telefonszáma és levelezési címe megszűnt.
A korábban közzé tett telefonszámokon és e-mail címeken továbbra is elérhetőek vagyunk:
Dr. Agg Géza elnök
+36 70 978 7714
kszsz.agg@enternet.hu
Pető Andrea irodavezető
+36 70 453 0851
kszsz.apeto@enternet.hu
Kérjük a fentiek szíves tudomásul vételét.
Budapest, 2023. január 1.
Üdvözlettel:
Dr. Agg Géza elnök sk.
Pető Andrea irodavezető sk.
A kuratórium elnökének felhívása
Tájékoztatás a támogatásról
Kérelem adatlap
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
Az NGTT (Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács) 2022. április 28-ai ülésén két napirendet tárgyalt:
1., Civilek és karitatív szervezetek a határon
2., Az energiaválságnak a környzetre és a magyar gazdaságra, továbbá egyes leszakadó társadalmi rétegekre (szegények, nyugdíjasok, pályakezdők) gyakorlot hatása, különös tekinettel a rezsicsökkentés fenntarthatóságának és a lakhatási problémáknak a kérdésére.
Napirend előtt a Munkavállalói Oldal kezdeményzésére, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kezdeményezte, hogy a Munkabalesetben megrokkantak és elhunytak világnapja alkalmából a jelenlévők egyperces néma felállással adózzanak a munka áldozatai emlékének.
Az első napirend előadója dr. Fürjes Zoltán, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár volt (Miniszterelnökség).
Az előadás az alábbi témákat mutatta be:
Az NGTT plenáris ülése példás célszerűséggel, tárgyszeűen zajlott. A résztvevő oldalak egyöntetűen megállapították, hogy ebben a rendkíüli helyzetben ”Magyarország helytáll”. Óriási segítőkészség és együttműködés tapasztalható minden szervezet részéről, a hivatalos szervezetek fő feladata ezek koordinálása. A menekült gyermekek iskolarendszerbe történő beilleszkedését az állam 130 ezer Ft-tal támogatja. Az ukrán tudósok és művészek támogatására is gondot kell fordítani. A menekült hallgatók tandíjmentesen tanulhatnak Magyarországon. A háború utána helyzetre is időben fel kell készülni
A karitatív szervezetek képviselői számos szívmelengető példáról számoltak be. Az önkéntesség és a kreativitás a jellemző a határon és a menekültekkel kapcsolatban.
Ezen az ülésen: „jó volt magyarnak lenni”.
A plenáis ülés megbízta az elnököt, hogy tárgyilagos kommünikében tájékoztassa a hazai és nemzetközi közvéleményt a magyarok helytállásáról a ukrán-orosz háborúval össszefüggésben.
A második napirend előadója dr. Alföldy-Boruss Márk, energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár volt (Innovációs és Technológiai Minisztérium).
Az előadás főbb pontjai: üvegházhatás csökkentése; energiastratégia; rezsicsökkentés hatásai; a háború hatása az energiafelhasználásra; az energiaellátás biztonsága; energia tárolás; energiaforrások tartós áremelkedése; villamos és gáz ellátás a közép-európai régióban; 7 kapcsolódási lehetőség van jelenleg a nemzetközi gáz- és elektromos hálózathoz; napelemes program; energia hatékonyság fokozása.
Mindkét napirend előadásait és a vitát az NGTT plenáris ülése igen hasznosnak ítélte és a jövőben is napirendre kívánja tűzni.
Budapest, 2022. május 3.
Dr. Agg Géza
alelnök
Tisztelt Kolléga, Kedves Munkatárs!
Az Európai Szociális Figyelő, az Európai Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének partnereként kutatást végez nyolc európai országban, köztük Magyarországon "A digitalizáció hatása a munkahelyekre és a szociális párbeszédre a közszolgáltatásokban" cimmel. A közszolgálati szektoron belül a kutatás három közszolgáltatási ágazatra terjed ki: a villamosenergia-ágazatra, a közigazgatásra (a kormányzatira és önkormányzatira egyaránt) és a kórházi dolgozókra. A kutatás a hangsúlyt a munkavállalók tapasztalataira helyezi, ezért az említett ágazatokban tevékenykedő munkavállalók véleményét kérdőíves felméréssel is igyekszik összegyűjteni és feldolgozni. A kutatás végső célja a szakszervezeti érdekvédelem digitalizációval kapcsolatos feladatainak tisztázása, illetve ajánlások megfogalmazása a hazai és az európai szakszervezeti szövetségek számára az európai szintű érdekvédelem megalapozásához.
A "digitalizáció" összetett jelenség. Idetartozik az új digitális technológiák használata, valamint az ilyen technológiák bevezetéséből eredő átalakulás a munka megszervezésében és elvégzésében. Ezek az új technológiai eszközök lehetnek hordozható eszközök, például számítógépek, táblagépek, vagy okostelefonok, okosszemüvegek, illetve a rájuk telepített alkalmazások, de idetartozik a robotizálás/automatizálás (például az emberek emelését segítő robotok, vagy az okos ágyak használata a kórházakban), vagy a mesterséges intelligencia használata az adatfeldolgozásban, az orvosi diagnosztikában.
Azokat a munkavállalókat, szakszervezeti tagokat és nem szakszervezeti tagokat, beosztotti, vagy vezetői állományban levőket egyaránt, kérjük a kérdőiv kitöltésére, akik valamilyen módon érintettek a digitális eszközök, alkalmazások használatában. A kérdőiv elején található útmutató további segitséget nyújt a kitöltéshez. A kérdőiv az alábbi linkre kattintva nyilik meg:
Magyar: https://ose.qualtrics.com/jfe/form/SV_9EPSGaNCfjftrT0?Q_Language=HU
Közreműködését előre is köszönjük.
Az ILO megalakulása
Az ILO (International Labour Organisation - Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) az első világháború befejezése után (a szakszervezetek sürgetésére) a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919. június 28-án jött létre.
A második világháborút követően, 1946-ban az ILO az ENSZ első, szakosított intézménye lett. Az ILO-t megalakulásának 50. évfordulója alkalmából 1969-ben Nemzetközi Nobel-Béke Díjjal tüntették ki.
Az ILO alapelve: egyetemes és tartós béke csak a társadalmi igazságosság talaján épülhet.
-Hírek a munka világából
Várhatóan már július közepén napirendre kerülhet a minimálbér és a garantált bérminimum összegének felülvizsgálata. Erre a tavaly év végén aláírt megállapodás adhat lehetőséget, ám az emelésre alig van remény. Mutatjuk mire számíthatnak a munkavállalók. A napi.hu cikke.
A hónapok óta tartó tüntetések ellenére a Belügyminisztérium (BM) benyújtotta a parlamentnek kedden a pedagógusok új jogállásáról szóló jogszabálytervezetet, amit a tiltakozó, sztrájkoló tanárok közül többen csak „bosszútörvénynek” neveznek. A BM kedd délután közleményben tudatta a benyújtás tényét, a törvénytervezet véglegesített szövege pedig 23 óra 22 perckor fel is került a parlament oldalára.
A győri telephelyű német autóipari beszállító cég az év folyamán, április 1-jei időponttal egyoldalú béremelést hajtott végre, amely összeg az ott dolgozók nagy többségénél meg sem közelítette az infláció mértékét. A helyi Vasas alapszervezet tárgyalásokat kezdeményezett annak érdekében, hogy a reálbérek értéke ne csökkenjen, ez azonban a munkáltató elzárkózó magatartása miatt nem vezetett eredményre.
Akinek a gyermeke ebben a tanévben fejezi be a középiskolát, már nem jogosult családi pótlékra és családi adókedvezményre sem. Ráadásul aki a jogosultság megszűnését nem jelzi a munkáltatójánál, azt még 12 százalékos különbözeti bírsággal is sújthatják, mondta lapunknak az RSM Hungary adószakértője.
A 2023. január 1-től hatályba lépett Mt.-módosítás a munkajog egyik leggyakrabban alkalmazott, igen széles körben alkalmazott jogintézményét, a próbaidőt is elérte. A próbaidő első látásra igen egyszerű, a legtöbb munkaszerződésben kikötött konstrukció. Közismert célja az, hogy a munkaviszony első néhány hónapjában, mikor a felek még csak tapasztalják, mennyire működőképes a munkaviszony keretében való együttműködésük, könnyen, gyorsan (azonnali hatállyal történő, indokolás nélküli felmondással) megválhassanak egymástól. Ha azonban a munkaviszonyt megszüntető fél a próbaidő néhány egyszerű szabályát nem ismeri, vagy nem vagy alkalmazza jól (pl. rosszul számolja ki annak utolsó napját, és arról egy nappal lemaradva közli a megszüntetést), könnyen a jogellenesség mezejére tévedhet, annak minden következményét magára vonva. Az év eleji törvénymódosítás néhány fontos új részletszabályt vezetett be a próbaidőhöz kapcsolódóan, melyek a törvényben elszórtan helyezkednek el, így a módosítás nem annyira szembeötlő. Az ado.hu cikkében
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk