A kuratórium elnökének felhívása
Tájékoztatás a támogatásról
Kérelem adatlap
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) Elnöksége nevében július 1-je, a
KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK NAPJA
alkalmából tisztelettel köszöntjük a Magyarország közigazgatásában dolgozó kormánytisztviselőket, köztisztviselőket, állami tisztviselőket és valamennyi munkavállalót!
Vissza a múltba – másképpen
A magyar társadalombiztosítás jogszabályi története 125 évvel korábbra nyúlik vissza. A betegségi kötelező biztosításról szóló első magyar törvényt 1891-ben hozták és a rákövetkező évben lépett hatályba. (Magyarország idősorrendben a harmadik állam volt Európában, amely törvényben mondta ki a betegség esetére kötelező biztosítást!) Először csak a Budapesti Kerületi Pénztár működött, kezdetleges körülmények között. A fejlődés, bár nem volt töretlen, megállíthatatlannak bizonyult. Megépült a 12 emeletes Fiumei úti székház, majd szintén a Fiumei úton a Magdaléna Baleseti Kórház, rendelők, egészségügyi intézmények egész sora.
Bővebben: Rekviem a társadalombiztosítási intézményrendszerért
A magyar szakszervezeti konföderációk megdöbbenéssel fogadták a hírt, miszerint megszületett a döntés az ú.n. bürokrácia csökkentési terv ürügyén, s megjelent a kormány határozata a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, ami több mint ötven szervezetet érint.
Visszautasítjuk, hogy ez a jelentős munkavállalói csoportot, sőt a társadalom egészét is mélyen érintő kormányzati döntés a megfelelő előkészítő érdekegyeztetés nélkül született meg. A közszféra érdekegyeztető fórumain írásos javaslatok nélkül, „bizonytalan” államtitkári előterjesztés alapján voltak ugyan konzultációk, ahol komoly aggodalmak és kifogások hangoztak el a tervezettel kapcsolatban, jórészt hiába, mert a döntéshozók nagyon sok, a munkavállalókat illetve a társadalmat hátrányosan érintő, figyelmeztető jelzést figyelmen kívül hagytak.
Elfogadhatatlan a 80%-os bértömeg tervezése, amely jelentős elbocsátásokkal járhat, amikor a jelenlegi létszám mellett is túlterheltek az alkalmazottak. Az az elképzelés, hogy az innen eltávolítottak elhelyezkedhetnek a versenyszférában gyakorlatilag alaptalan és cinikus. Növekedni fog a jól képzett munkanélküliek száma. Ezt elkerülendő követeljük az esetlegesen elbocsátásra kerülő közszolgálati munkavállalók munkaerőpiaci státuszának kezelésére tett kormányzati intézkedéseket.
A kormányzat által elképzelt változtatások, a generális struktúraváltás komoly napi munkaerőmozgást fog eredményezni, amikor pl. a megyei kormányhivatalokból naponta buszokkal fogják levinni a járási kormányhivatalokba a számfejtőket, mert nincs, aki helyben elvégezze a feladatot. A jelenlegi mobilitási feltételek nem teszik lehetővé a munkavállalók jelentős tömegeinek települések közötti költözködését.
Az a döntés, ahogyan a kormány meg kívánja szüntetni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) elfogadhatatlan, mert a társadalom egészét hátrányosan érinti. Az OEP közel 2000 milliárd forintot kezelt évente. Reméljük, hogy nem erre az összegre vetett valaki szemet. A magyar egészségügy jelenleg is a szakadék szélén tántorog. Egy ilyen mértékben alulfinanszírozott ágazatból egyetlen forintot sem lehet kivonni. Az tisztán látszik, hogy az OEP megszüntetésével a betegek kerülnek veszélybe! Az eddig sem rövid döntési mechanizmusok, tovább bonyolódhatnak.
Hasonlóképpen súlyos probléma az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tervezett megszüntetése is, mely veszélyt jelent a munkavállalók jövőbeni nyugdíjbiztonságára.
Ráadásul mindkét alap a munkavállalók járulékából áll össze és növekszik, ezért nincs helye és biztonsága az Államkincstárban.
Elfogadhatatlan, hogy országos intézmények városi vagy megyei kormányhivatalokba olvadva szűnjenek meg.
Kérjük a kormányt, hogy az elfogadott határozat ellenére gondolja újra a korábbi elképeléseit és merjenek változtatni, mert a társadalom érdeke ezt valóban indokolja.
Ahol pedig ténylegesen intézménybezárás vagy átalakulás következik be követeljük, hogy az csak érdemi országos vagy ágazati egyeztető tárgyalások után történjen.
Budapest, 2016. 06. 16.
A magyar szakszervezeti konföderációk:
ÉSZT
Liga
MASZSZ
Munkástanácsok
SZEF
Kedves Kollégák!
Ismeretes előttetek, hogy az egységes közigazgatási életpálya modell meghiúsulása után, a most életbe lépő állami tisztviselőkről szóló törvény – minden erőfeszítésünk ellenére – csak a járási kormányhivatalokban dolgozó tisztviselőket kedvezményezi.
A kormányzat döntése azt eredményezi, hogy az önkormányzati köztisztviselők bérezése nyolcadik éve változatlan, az általuk így elszenvedett reálbérveszteség már 30-35 százalékos mértékű, és számukra a 2017-es költségvetés sem tartalmaz rendezési ígéretet.
Az MKKSZ a területén lévő kollektívái között előzetesen felmérte a sztrájkkészséget, majd június 22-re, 8.00 – 10.00 közötti időszakra sztrájkot hirdetett. Tudjátok, hogy körünkben a sztrájk törvényes lebonyolítása csak számtalan feltétel betartása mellett lehetséges, így is közel száz önkormányzati hivatalban lesz munkabeszüntetés.
Egységesen 30 százalékos általános béremelést követelünk az önkormányzati tisztviselőknek és technikai alkalmazottaknak 2016. október 1-től!
Kérlek Benneteket, álljatok mellénk; szolidaritási nyilatkozattal, a kék szalag kitűzésűvel, csatlakozó akciókkal segítsétek az MKKSZ első sztrájk felhívását és szervező munkáját. Segítsétek, hogy be tudjuk mutatni a társadalomnak; ez az eljárás a települési önkormányzatok ellehetetlenülését eredményezi, a már most is jelentős munkaerőhiány, a munkaerő elvándorlás főleg a kicsi polgármesteri hivatalok működésének összeomlásával fenyeget.
Akciónkról és szervezőmunkánkról a www.mkksz.org.hu honlapon számos részletet mutatunk be.
Budapest. 2016. június 20.
Üdvözlettel
Boros Péterné
2016-ban a magyar minimálbér bruttó értéke 111 000 Ft, nettó tartalma 73 815 Ft, az államnak fizetendő adó és járulék 68 820 Ft. A munkaadó összes bérköltsége 142 635 Ft. 2009-ben a bruttó 71 500 Ft, a nettó 57 815 Ft, az államnak fizetett 39 588 Ft, a munkaadói összköltség pedig 97 403 Ft volt. Hét év alatt a nettó 27,7 %-kal, a bruttó 55,2 %-kal, az államnak befizetett rész 73,8 %-kal, a munkaadói összes költség pedig 46,4 %-kal nőtt. Az „állami mohóság” 2011-2012. között 32,4 %-kal megugrott!
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | |
| MUNKAADÓ ÖSSZES | 97 403 | 94 440 | 100 230 | 119 505 | 125 930 | 130 428 | 134 925 | 142 635 |
| BRUTTÓ | 71 500 | 73 500 | 78 000 | 93 000 | 98 000 | 101 500 | 105 000 | 111 000 |
| NETTÓ | 57 815 | 60 236 | 60 600 | 60 915 | 64 190 | 66 483 | 68 775 | 73 815 |
| ÁLLAMNAK | 39 588 | 34 212 | 39 630 | 58 590 | 61 740 | 63 945 | 66 150 | 68 820 |
MINIMÁLBÉR: MUNKAADÓ ÖSSZES; BRUTTÓ; NETTÓ; ÁLLAMNAK

A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége tiltakozik a Kormány azon intézkedése ellen, mely megszünteti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár önálló működését.
A bürokrácia csökkentésként beharangozott kormányzati intézkedés az ország összes állampolgárát hátrányosan érinti.
Az OEP közel 2000 milliárd forintot kezel évente. Ennek központosítása komoly veszélyt jelent a betegekre. Egy ilyen sokrétű feladatot ellátó intézményt hatástanulmányok készítése nélkül, a szakértők és érdekvédők bevonása nélkül nem lehet megszüntetni. Nem lehet a feladatait sem más hivatalok között felosztani, mert az állampolgárok egészségügyi ellátása komoly veszélybe kerül.
Egy ilyen mértékben alulfinanszírozott ágazatból egyetlen forintot sem lehet kivonni. Az eddig sem rövid döntési mechanizmusok tovább bonyolódhatnak, mert megszűnnének a területi hivatalok, melyeknek az volt a célja, hogy közelebb vigyék az egészségügyet az állampolgárokhoz.
Az Államkincstár hatáskörébe utalni az OEP pénzek kezelését, amikor tudjuk, hogy komoly problémákkal küzdenek az munkabérek kifizetésénél is, ez elképzelhetetlen és lehetetlen. Nem lehet tovább terhelni ezt a rendszert, mert ez a lépés előre vetíti az egészségügy finanszírozásának teljes összeomlását.
A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége követeli, hogy a Kormány lépjen vissza ettől a döntéstől!
MTI közlemény
Az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) megszüntetése, illetve más kormányzati szerv alá rendelése folyamatosan kárt okoz a betegeknek és helyrehozhatatlan következményekkel jár, ezért Szövetségünk határozottan ellenzi azt!
A szakmai, a civil szervezetek és a szakszervezetek sem értik a kormány azon döntését, mely szerint az OEP megszüntetése egy évszázados tradíció megszüntetését is jelentené.
Bővebben: Megszűnik az OEP - a betegek kerülnek veszélybe!!!
-Hírek a munka világából
Esettanulmány a gyöngyöstarjáni G.G. Space felszámolását követő szakszervezeti-dolgozói szervezkedésről. A Partizán videoja itt érhető el.
Áttekintjük, hogy 2026-os minimálbér és garantált bérminimum milyen jövedelmeket, kedvezményeket és közterheket pontosan miként érint. Bár megszokott, hogy az új minimálbérhez igazodva számos más adó- és járulékterhet is újraszámolunk, 2026-ban ezen túl is több változásra számíthatunk.
Az új évvel egyszerre több olyan jogszabályi és pénzügyi változás lép életbe, amelyek érdemben befolyásolhatják a lakásvásárlást, a hitelfelvételt, a családi adózást, a jövedelmek alakulását és a mindennapi bankolás költségeit. A money.hu szakértői szerint 2026 eleje több, egymással is összefüggő módosítást hoz, amelyek együttes hatása akár százezres vagy milliós különbségeket is eredményezhet egy-egy háztartás pénzügyeiben. Éppen ezért nemcsak az egyes intézkedések ismerete, hanem azok időzítése és kombinálása is kulcsfontosságúvá válik - írja az ado.hu.
2010 óta a nyugdíjak vásárlóértéke 25 százalékkal nőtt, így szól a kormányzati kommunikáció. Csakhogy közben a reálbárek 65-75 százalékkal nőttek. Így hatalmas a különbség a dolgozó és már nem dolgozó társadalmi csoportok megélhetési színvonala között - írja az economix.hu.
Való igaz ilyen még nem volt! Évtizedek óta az éves minimálbért és a garantált bérminimumot - korábban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), majd 2012 óta a Versenyszféra Állandő Konzultációs Fórum ( VKF ) - munkavállalói, munkáltató oldalakat képviselő szervezetek és a kormány közötti egyeztetés alapján határozták meg. 2025. év végén is mindenki azt gondolta, hogy a sok huzavona után végül megállapodás született a VKF-ben. Ezt a tényt ugyanis maga a miniszterelnök jelentette be december negyedikén.
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk