A kuratórium elnökének felhívása
Tájékoztatás a támogatásról
Kérelem adatlap
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
Az Európai Bizottság támogatásával készített tanulmányt a Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége (EPSU) „A közigazgatás modernizációja – a szociális párbeszéd és a kollektív alku implikációi” címmel.
Az Európai Unió öt kulcsprioritásának egyike a közigazgatás modernizációja, ezen belül a féléves tervezési ciklusok (szemeszterek) jobb megtervezése. Az OSE (Európai Megfigyelő Központ) tanulmánya három célt tűzött ki maga elé:
A kutatáson alapuló módszertan hat analitikai dimenziót vizsgált:
A tanulmány megállapítja, hogy „… a hivatalos EU dokumentumok retorikáján kívül az európai szemeszter végrehajtásának első éveiben a szociális partnerek (különösen a szakszervezetek) részvétele igen gyenge volt.”
Az OSE tanulmánya magyarul mellékelve. Az OSE honlapja: www.ose.be
Budapest, 2017. június 22.
Dr. Agg Géza
A napirendi pont:
1) Tájékoztatás a 2018. évi állami költségvetés közigazgatási szerveket érintő hatásairól, különös tekintettel a közigazgatás személyi állományát érintő intézkedésekre
Előadó: dr. Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Tisztelettel köszöntöm a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum mai ülésén megjelenteket!
A szakszervezeti oldal ezt a témát mindenképpen a 2018. évre szóló költségvetési törvény elfogadása előtt szerette volna tárgyalni nem csak az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), hanem a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülésén is. A KÉF első félévre elfogadott munkatervében szerepelt is ez május hónapra tervezve, méghozzá konzultáció és nem tájékoztató formájában, erre az ülésre azonban nem került sor.

2017. június 7-én került sor Dr. Szabó Endre, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége örökös tiszteletbeli elnökének köszöntésére 85. születésnapja alkalmából a Benczúr Hotelben.
Szabó Endre alapítója, első elnöke 1990 és 1994 között a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének. 1992-től soros elnökként, majd 1995 és 2007 között elnökként állt a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma élén.
Kezdeményezője, aktív részese a munkavállalói érdekképviseletek – az Érdekegyeztető Tanács, a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa, a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum – létrehozásának és működtetésének.
A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége valamennyi tagszervezete, azok vezetői és tagjai szívből gratulálnak az Elnök Úrnak a kerek évforduló alkalmából és nagyon jó egészséget és sok boldogságot kívánnak az elkövetkezendő évekhez!
Boldog születésnapot!
A címben szereplő 2.0 jelzés utal arra, hogy a konferencia egy korábbi, 2016 novemberében megtartott esemény folytatása. Akkor a rendvédelmi és közalkalmazotti területeken bevezetett életpályák voltak napirenden, míg a mostani rendezvény a köztisztviselői területeket vette sorra: az állami adminisztráció központi és helyi szerveinél, illetve az önkormányzatok hivatalaiban dolgozókat. A két esemény közötti időszakban döntöttek a minimálbér és garantált bérminimum jelentős növeléséről a 2017-18. években, amelyek így egyre több kategóriában meghaladják a törvényi bértáblákban rögzített alapilletmények értékét – hangsúlyozta már a bevezetőben Földiák Andás. További aktualitást adott konferenciának a napokban beterjesztett 2018. évi költségvetési törvény, amelyből több területen kimaradtak a 2018-ra ígért illetményemelések, amelyeket a kormányzat eszerint 2019-re halasztana. A törvénytervezetre és az arról folytatott OKÉT konzultációra a konferencián többen is kitértek. Feltehetően ettől a fejleménytől sem függetlenül, a tervezett programhoz képest egyetlen változás történt, a területi közigazgatásért felelős államtitkár „hivatali elfoglaltsága” miatt lemondta előadását, így a konferenciának nélkülöznie kellett a kormányzat képviseletét.
A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének közleménye
Budapest, 2017. május 26., péntek (OS)
"Munka alapú társadalom." A mi munkánk társadalmon kívüli?
"Mindenki lép egyet előre." Akkor mi miért csúszunk egyre hátrább?
Egy középfokú végzettségű kormánytisztviselő reálkeresete 2008 óta több mint 30 %-kal csökkent! Felelősségteljes munkájukhoz több mint 15 többlet kötelem tartozik. Egyre többen kapnak közülük csupán garantált bérminimumot 40 éves közszolgálat után. Ilyen "befagyott bérrel" menjenek nyugdíjba? Hatalmas a csalódottság, nem ezt várták az évtizedekkel ezelőtt megkezdett közszolgálati életpályától…
A hivatalban lévő kormány 2014 júliusában arra kérte az érdekképviseleteket, hogy működjenek közre egy egységes közszolgálati életpálya modell kidolgozásában. A munkálatok szépen haladtak: bér- és előmeneteli rendszer, lakhatási támogatás, speciális biztosítás. 2015 karácsonyán a kormány "hátraarcot" csinált, törölte az addigi terveket.
A közszolgálati tisztviselőknek 2016-ban azt ígérte a kormány, hogy 2018. január 1-jén indul a béremelésük. A 2018. évi költségvetés tervezetében pedig már 2019. szerepel!
A magyar közigazgatás történetében példátlan, hogy 11 éven keresztül "helyben járnak" a kormány közvetlen munkatársai, miközben a reálkeresetek 8 % körül növekednek az országban.
Tisztelt Kormány!
Munka alapú társadalomban élünk?
Mindenki lép egyet előre?
Örülnénk, ha igazmondó kormányunk lenne!
Dr. Agg Géza
Kiadó: Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége
Az itt olvasható levelet és annak mellékleteit május 8-án megküldtük valamennyi parlamenti párt frakcióvezetőjének, így: Kósa Lajos FIDESZ, dr. Tóth Bertalan MSZP, Volner János JOBBIK, Harrach Péter KDNP és Széll Bernadett LMP frakcióvezetőnek.
2017. május 4-én megtartotta programalkotó és tisztújító, XII. Kongresszusát a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége.
A Kongresszus napirendjén szerepelt:
- Beszámoló a KSZSZ 2013. évi Kongresszusa óta eltelt idő alatt végzett munkájáról
- A Felügyelő Bizottság jelentése
- Elismerések átadása
- A KSZSZ Alapszabály módosítása
- A KSZSZ programja 2017-2021.
- A KSZSZ elnökének, alelnökeinek, FEB elnökének és tagjainak megválasztása.
A kongresszuson elismerő oklevelet adtak át Klein Péternek, a Közlekedéshatósági Alkalmazottak Szakszervezete leköszönő titkárának, Óváry Istvánnak, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Demokratikus Szakszervezete távozó elnökének. A résztvevők köszöntötték dr. Frischmann Edgart, a Nyugdíjügyi Tanács elnökét 95., Várnai Ferenc korábbi KSZSZ főtitkárt 75. születésnapja alkalmából.
A küldöttek elfogadták valamennyi előterjesztett napirendet.
A KSZSZ régi - új elnökévé dr. Agg Gézát, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Dolgozói Szakszervezetének elnökét választották négy évre.
A küldöttek ismét alelnökké választották Schneider Istvánnét, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének tiszteletbeli elnökét, Nemes Istvánt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Országos Szakszervezetének elnökét és első ízben Nagy Józsefet, a Meteorológus Dolgozók Szakszervezetének elnökét.
A KSZSZ Felügyelő Bizottságának elnöke ismét dr. Sebes József, tagjai Sas Ivett és Gálosi György lettek.
A Kongresszus a megfelelő előkészítésnek köszönhetően hatékonyan elvégezte munkáját. A Szövetség elnöke megköszönte a küldöttek önzetlen áldozatvállalását, s a tanácskozást azzal zárta, hogy eredményes munkát kívánt a tagszervezetek előtt álló kihívások megoldásához.

Budapest, 2017. május 8.
-Hírek a munka világából
Esettanulmány a gyöngyöstarjáni G.G. Space felszámolását követő szakszervezeti-dolgozói szervezkedésről. A Partizán videoja itt érhető el.
Áttekintjük, hogy 2026-os minimálbér és garantált bérminimum milyen jövedelmeket, kedvezményeket és közterheket pontosan miként érint. Bár megszokott, hogy az új minimálbérhez igazodva számos más adó- és járulékterhet is újraszámolunk, 2026-ban ezen túl is több változásra számíthatunk.
Az új évvel egyszerre több olyan jogszabályi és pénzügyi változás lép életbe, amelyek érdemben befolyásolhatják a lakásvásárlást, a hitelfelvételt, a családi adózást, a jövedelmek alakulását és a mindennapi bankolás költségeit. A money.hu szakértői szerint 2026 eleje több, egymással is összefüggő módosítást hoz, amelyek együttes hatása akár százezres vagy milliós különbségeket is eredményezhet egy-egy háztartás pénzügyeiben. Éppen ezért nemcsak az egyes intézkedések ismerete, hanem azok időzítése és kombinálása is kulcsfontosságúvá válik - írja az ado.hu.
2010 óta a nyugdíjak vásárlóértéke 25 százalékkal nőtt, így szól a kormányzati kommunikáció. Csakhogy közben a reálbárek 65-75 százalékkal nőttek. Így hatalmas a különbség a dolgozó és már nem dolgozó társadalmi csoportok megélhetési színvonala között - írja az economix.hu.
Való igaz ilyen még nem volt! Évtizedek óta az éves minimálbért és a garantált bérminimumot - korábban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), majd 2012 óta a Versenyszféra Állandő Konzultációs Fórum ( VKF ) - munkavállalói, munkáltató oldalakat képviselő szervezetek és a kormány közötti egyeztetés alapján határozták meg. 2025. év végén is mindenki azt gondolta, hogy a sok huzavona után végül megállapodás született a VKF-ben. Ezt a tényt ugyanis maga a miniszterelnök jelentette be december negyedikén.
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk