ÉRTESÍTÉS
a KSZSZ új elérhetőségeiről
Ezúton tájékoztatunk mindenkit, hogy a KSZSZ iroda 2023. január 1-én új helyre költözött.
Székhely és levelezési címe: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10.
Eddigi telefonszáma és levelezési címe megszűnt.
A korábban közzé tett telefonszámokon és e-mail címeken továbbra is elérhetőek vagyunk:
Dr. Agg Géza elnök
+36 70 978 7714
kszsz.agg@enternet.hu
Pető Andrea irodavezető
+36 70 453 0851
kszsz.apeto@enternet.hu
Kérjük a fentiek szíves tudomásul vételét.
Budapest, 2023. január 1.
Üdvözlettel:
Dr. Agg Géza elnök sk.
Pető Andrea irodavezető sk.
A kuratórium elnökének felhívása
Tájékoztatás a támogatásról
Kérelem adatlap
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
A COVID-19 járvány második hullámában a közigazgatásban dolgozók is fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve, hasonlóan az egészségügyben, az oktatásban és a szociális ágazatokban dolgozókhoz.
Tájékoztató
Az ILO a 2019. évi – centenáriumi – Konferenciáján elfogadta a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás felszámolásáról szóló 190. számú Egyezményt, a hozzá kapcsolódó 206. számú Ajánlást és Határozatot.
Az ENSZ szakosított szervezetei közül elsőként a munka világának vezetői – a munkaadók, a munkavállalók és a kormányok képviseletében – történelmet írtak és megalkották a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás megszüntetését célzó nemzetközi standardot. A munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás általánosan elterjedt, amely valamennyi országot, foglalkozást és foglalkoztatási formát érint.
A munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás felszámolásáról szóló 190. számú Egyezmény az alábbi fejezeteket tartalmazza: a hatály; alapelvek; védelem és megelőzés; végrehajtás és jogorvoslatok; oktatás, képzés és a tudatosság növelése érvényre juttatás és záró rendelkezések.
„A munka világában az „erőszak és zaklatás” kifejezés olyan – akár egyszeri, akár ismétlődő – elfogadhatatlan magatartásokat és gyakorlatokat, illetve azokkal való fenyegetést foglal magában, amelyek fizikai, pszichológiai, szexuális vagy gazdasági kár okozására irányulnak, azt okoznak vagy okozhatnak, és magukban foglalják a nemi alapú erőszakot és zaklatást is.”
Az Egyezmény rendelkezéseit a nemzeti jogszabályok útján, valamint a nemzeti gyakorlattal összhangban álló kollektív szerződésekben vagy egyéb intézkedésekben kell alkalmazni, ideértve a meglévő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedések kibővítését vagy átdolgozását, hogy kiterjedjenek az erőszakra és zaklatásra, és szükség esetén konkrét intézkedések kidolgozását.
A Tagállamoknak szükség esetén jogszabályokban kell meghatározniuk, hogy a munkavállalóknak és képviselőiknek részt kell venniük az Egyezmény 9. cikkének (a) pontjában említett munkahelyi szabályzat kialakításában, végrehajtásában és nyomon követésében..
A 206. számú Ajánlás alapján a Tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti törvények, rendeletek és szakpolitikák erőszakkal és zaklatással kapcsolatos rendelkezései figyelembe vegyék az ILO esélyegyenlőségi és megkülönböztetés-mentességi eszközeit, ideértve az egyenlő díjazásról szóló 1951. évi 10. sz. Egyezményt és a 90. sz. Ajánlást, valamint a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló 1958. évi 111. sz. Egyezményt és a 111. sz. Ajánlást.
A Tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk az olyan ágazatok, foglalkozások és foglalkoztatási formák vonatkozásában, ahol az erőszaknak és zaklatásnak való kitettség valószínűbb (például éjszakai munka, elszigetelten végzett munka, egészségügy, vendéglátás, szociális szolgáltatások, veszélyhelyzeti szolgálat, háztartási munka, közlekedés, oktatás, szórakozás).
A Határozat alapján az ILO 108. Konferenciája felkéri:
A 29 oldalas dokumentum úttörő jellegénél fogva a munka világára nézve fogalmazza meg az elvárásokat az erőszak és zaklatás felszámolása érdekében, így mintául szolgálhat az ENSZ többi szakosított szervezete számára is, hogy a saját területükön hasonló követelményeket fogalmazzanak meg az összes érdekelt bevonásával. Egy ilyen, világméretű összefogás eredményeként érhető el az a cél, hogy az erőszak és a zaklatás megszűnjön minden ágazatban és minden foglalkoztatási, működési formában.
Budapest, 2020. november 3.
Dr. Agg Géza
a Nemzeti ILO Tanács tagja, SZEF
a SZEF honlapján: www.szef.hu és a KSZSZ honlapján megtalálható: www.kszsz.org.hu
2020. szeptember 17-én tartotta alakuló ülését a FŐÉT (Fővárosi Érdekegyeztető Tanács) Okosváros, zöld-gazdaság Munkacsoportja a Fővárosi Önkormányzat épületében. Az ülést a főpolgármester nevében Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes hívta össze. A főváros részéről a Munkacsoport vezetője Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és
részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes lesz.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020. augusztus 26-án a misszióvezetők féléves értekezletén elfogadhatatlan kijelentést tett a szociális párbeszéddel és az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban. Szövetségünk két hét elmúltával kifejti álláspontját ezekről a kinyilatkoztatásokról, mivel azok korrekciójára a kormány részéről eddig nem került sor.
A kijelentést idézve: „Szakszervezetesdit eddig sem játszottunk a Külügyminisztériumban, ezután sem fogunk. És ha valakinek ilyenhez van kedve, az szintén megkapja a lehetőséget arra, hogy ezt a játékot a minisztériumon kívül játssza. Nem engedjük ezt természetesen a jövőben sem.”
A munkavállalók érdekvédelmét a szakszervezet látja el, ami a jogállamiság és a demokrácia egyik alapintézménye. Az Európai Unió tagállamaiban ennek figyelmen kívül hagyása elfogadhatatlan, különösen a kiemelt állami funkciókat ellátó személyektől.
A szakszervezetek világszerte több mint egy százada legitim érdekképviseleti szervezetek, amit az 1919-ben létrehozott ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) létesítő okirata szentesít. A munkavállalók kollektív képviseleti jogát az ENSZ Alapegyezménye, az Európai Unió Szociális Kartája és Szociális Pillére, Magyarország Alaptörvénye és a minisztériumi dolgozókra vonatkozó Kormányzati igazgatásról szóló törvény is tartalmazza. A munka világában a szociális párbeszéd az alapja a munkahelyi békének. A szakszervezetek a munkahelyi békére törekszenek munkahelyi, ágazati, országos és nemzetközi szinten egyaránt.
A kijelentést idézve: „Azt kértem a főosztályok vezetőitől, hogy írják össze, azoknak a munkatársaknak a nevét, akiknek a teljesítményét és a munkáját ebben a helyzetben nélkülözni tudják. És zárójelben tettem hozzá, hogy akkor ezt véglegesen meg is köszönhetik.”
A miniszter beszédéből kiderült, hogy az otthoni munkavégzést kérőknek kirúgással kellett volna számolniuk.
Az otthoni munkavégzés (Home Office) a munka világában a leggyorsabban terjedő munkaforma. A koronavírus járvány kitörése után a kormány egyik jelszava is az volt, hogy ”Maradj otthon!” Az otthoni munkavégzés teljes kizárása egy munkahelyen a huszonegyedik században érthetetlen és irracionális. Az otthon végzett munka éppen olyan hasznos és hatékony lehet, mint a munkahelyen végzett munka. Természetesen az otthoni munkavégzés feltételeit meg kell teremteni szakmai, személyi, technikai, jogi és biztonsági szempontból ahhoz, hogy a munkaadó és a munkavállaló számára is elfogadható és előnyös legyen. Az otthon végzett munka nem lógás, hanem racionális munkavégzési forma lehet.
A KSZSZ felajánlja jogi segítségét azoknak a munkavállalóknak, akiket bármilyen jogtalanság ért, vagy érni fog az otthoni munkavégzés kezdeményezésével kapcsolatban.
Üdvözöljük azt a kezdeményezést, ami az otthoni munkavégzés korszerű szabályozására irányuló háromoldalú tárgyalásokra vonatkozik.
Egyetértünk Szijjártó Péter azon kijelentésével, mely szerint „Külpolitikát csinálni felelősség, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozni különleges felelősség, amely nem csak a jó időkben, hanem a rossz időkben is feladatokat jelent.”
A követségeket járvány idején sem lehet a diplomatáknak elhagyni, mint ahogy a hajóskapitány is csak utolsóként hagyhatja el a hajót végszükség esetén.
A nagykövetek előtt, de a világhálón közvetített miniszteri beszéd napokon belül bejárta a világsajtót és nem tett jót a magyar jogállamiságról és demokráciáról alkotott képnek.
A KSZSZ álláspontja szerint a jogállami alapelvek és a jogszabályok betartása egyaránt érdeke a munkavállalóknak, a munkaadóknak és a kormányoknak. Mindenki követhet el hibát, aki dolgozik. Aki a hibát beismeri, az méltó az elismerésre, felelős tisztsége betöltésére.
A munkahelyi béke megteremtése és megőrzése közös felelősségünk!
Budapest, 2020. szeptember 14.
Az első világháborút lezáró békeszerződésekről nekünk elsősorban a monarchia területeit újraosztó, Magyarországot önkényes módon földaraboló békediktátum jut eszünkbe. A békefolyamatnak azonban számos, a kontinens és a világ politikai berendezkedését és gazdasági viszonyait újraszabó megegyezés is része volt. Ekkor hozták létre a Népszövetséget – az ENSZ elődjét -, és ennek a folyamatnak volt része az első olyan szervezet létrehozása is, amely a munka-tőke viszonyt volt hivatott globálisan rendezni. A ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) létrehozásának centenáriumán számot vetünk azzal, mennyiben volt sikeres a szervezet, és a jövőben milyen szerep hárulhat rá.
Bővebben: https://merce.hu/2020/08/29/egy-masik-100-eves-szerzodes-a-nemzetkozi-munkaugyi-szervezet/
2020. július 1.
Webinárium
A FES (Friedrich Ebert Alapítvány), a MASZSZ (Magyar Szakszervezeti Szövetség) és a PA (Policy Agenda) webinárium keretében mutatta be a PA által készített évkönyvet és folytatott róla eszmecserét.
Az interneten keresztül megrendezett programot Jörg Bergsterman, a FES budapesti irodájának igazgatója nyitotta meg, aki méltatta az évkönyvet és eredményes tanácskozást kívánt.
Bővebben: Szociális párbeszéd 2019 – Növekvő bérek vs. anyagi kiszolgáltatottság
című kutatás
Webinárium
2020. június 23.
A Friedrich Ebert Stiftung, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda webinárium keretében mutatta be és vitatta meg a Policy Agenda által készített friss kutatás eredményeit.
A FES budapesti irodájának igazgatója, Jörg Bergstermann nyitotta meg a videon keresztül megrendezett konferenciát, elismerően szólt a kutatásról és eredményes tanácskozást kívánt.
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk