2016. március 2-án dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár elnökletével ülésezett a KÉF. Az ülésre a szakszervezetek kezdeményezése került sor.
Az eredeti tervektől eltérően a Lázár János miniszter a kormányülés miatt nem vett részt. Ugyanaz történt, mint 2016. január 14–én.
Az ülésen az alábbi témákról volt szó:
Állami Tisztviselői Kar törvényjavaslatának megvitatása
A törvényjavaslat szövegét a tárca az ülés előtt alig 46 órával küldte meg véleményezésre a szakszervezeteknek. Ezért a jelenleg állami tisztviselő karnak nevezett, és újra változó összetételű foglalkoztatási csoportokat lefedő javaslat részletes tárgyalására nem kerülhetett sor; a szakszervezetek felkészülési időt kértek az írásos véleményezésre, valamint szakértői konzultációra kértek lehetőséget.
A szakszervezeti oldal nem tartja indokoltnak a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény megváltoztatását. Úgy értékelik, hogy a közszolgálatban jelenleg az elmaradt bérfejlesztések okozzák a legnagyobb feszültséget, az átszervezéseken és a leépítésen túl. A bérfejlesztések a jelenlegi szabályozás mellett is végrehajthatók (különösen a középfokú végzettségű kormánytisztviselőknél, a járási hivatalokban dolgozóknál).
Az eddig meghirdetett, majd elvetett közszolgálati életpálya modellhez képest nincs benne olyan elem, amely különösen vonzóvá tenné a pályát, inkább a munkavállalók kiszolgáltatottságát erősíti. A tervezet szerint minden elem (pótlékok, cafeteria) elvonásra, majd újra osztásra kerül, ez ebben az olvasatban számukra azt jelenti, hogy kisebb lesz a béremelés mértéke az ígértnél. Komoly problémának látjuk, hogy semmiféle garancia kiszámíthatóság előmeneteli rendszer nincs. A díjazás és előmenetel teljes egészében a munkáltató döntésétől függ.
A Kormányzati oldal tájékoztatása szerint nem lesz egységes közszolgálati törvény, ez az Államreform Bizottság jelentése alapján eldőlt. A törvénytervezet első körben kb. 20 ezer járási kormányhivatali kormánytisztviselőt érintene. A tervek szerint 2017-ben, illetve 2018-ban terjesztené ki a kormány a megyei kormánytisztviselőkre és a központi közigazgatás területére.
Fel kell mérni, hogy az elvégzendő feladathoz mekkora létszám kell, ehhez szükséges igazodnia a szabályozásnak. A kormány szándéka szerint a végzett munka mennyisége és minősége határozza meg a bért. Ennél fogva a teljesítményértékelés előtérbe kerül, ezzel arányosan a vezetők felelőssége megnő. A régebbi életpálya modellből a lakástámogatási rendszer visszakerül a rendszerbe.
A kormányoldal nem zárkózott el a törvénytervezet szakbizottságon belüli újratárgyalásról, de felhívta a figyelmet arra, hogy nem a szakszervezetek írják a törvényt! A kormány elsődleges célja az, hogy többletjövedelemhez jussanak a kormánytisztviselők. Hogy mikor kerül a Parlament elé a törvényjavaslat, ez a kormány döntésétől függ. Kérték az oldalakat, hogy jövő héten keddig adják le írásbeli javaslataikat.
Az előterjesztés csupán a járási hivatalokban dolgozó, eddig kormánytisztviselőknek nevezett, összesen 20 ezer főnyi állami tisztviselőre vonatkozna és számukra – tíz százalékos létszámleépítés mellett - harminc százalékos átlagos béremelést helyez kilátásba. Ennek fedezeti igénye 10,7 milliárd forint. A törvényjavaslat szövegéből egyértelmű, hogy az állam többszöri ígérete ellenére, közel 60 ezer kormánytisztviselőnek 2016-ban nem ad béremelést, és jogállásukat sem rendezi.
Munkavállalói Oldal (MVO) képviselői megemlítették e törvény tervezett megelőző időszakot. Dr. Bakondi György miniszteri biztossal 2014-ben kezdték meg a tárgyalásokat Szakértői egyeztetésen, és a KÉF, OKÉT ülésein folytatódott az egyeztetése. Ezt követően 2015. márciusában Lázár János és később Varga Mihály miniszter is elkötelezte magát a köztisztviselői életpálya modell kialakítása, törvénybe foglalása és legkésőbb 2016. július 1-étől történő bevezetése mellett. Varga Mihály az OKÉT egyeztetésén személyes garanciát vállalt arra, hogy a közszolgálati életpályák (pedagógusok, egészségügyi dolgozók, kormánytisztviselők) költségfedezeteként a 2016-os költségvetésben 38 milliárd forint áll rendelkezésre.
Dr. Lázár János az Országgyűlés 2015. június 29-én megtartott ülésén elmondta (amelyet a 2015. július 02-án megtartott sajtótájékoztatóján is megerősített), hogy a 2016. évi költségvetés ebből a 38 milliárdból 25 milliárd forintot irányzott elő a kormánytisztviselők számára a 2016. július 1-jével bevezetendő béremelésre.
A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum Munkavállalói Oldalát alkotó szakszervezetek követelik a Közszolgálati tisztviselők betervezett 30 %-os béremelését 2016. július 1-től! Ha ez nem történik meg, akkor a közszolgálati tisztviselők helyzete és bére 2008. óta változatlan és rendezetlen marad. Az Oldal képviseletében a napirendhez hozzászólt: Fehér József, dr. Bárdos Judit, Boros Péterné, dr. Agg Géza, Schneider Istvánné, Nemes István, Holecz Gábor.
A közigazgatás átszervezésével kapcsolatban a kormányzati oldal arról adott tájékoztatást, hogy nem született még semmilyen döntés háttérintézményeinek az átszervezését illetően. Az átszervezéssel kapcsolatos elvárások a következőek: versenyképesebb gazdaságot eredményezzen a hatékonyabb ügyintézés, csökkenjen a bürokrácia, szűnjenek meg a párhuzamosságok. Az új közigazgatási stratégia kidolgozásakor mintegy 73 szervezet került látókörbe. Kiemelték, hogy a minisztériumokba visszaszervezésre kerülő intézmények dolgozói a minisztériumi bérekhez képest 80 %-os bérrel kerülnek a minisztériumokba.
Ezzel egyidejűleg feladat leadások történnek a minisztériumokból a megyei kormányhivatalokba, a megyei kormányhivatalokból a járási kormányhivatalokba.
Az ülésen megvitatták még az alábbi témaköröket:
Budapest, 2016. március 4.
Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége