ÉRTESÍTÉS
a KSZSZ új elérhetőségeiről

Ezúton tájékoztatunk mindenkit, hogy a KSZSZ iroda 2020. május 19-én új helyre költözött.

Eddigi telefonszáma és levelezési címe megszűnt.

Új telefonszáma:
+36 1 461-3555


Az új levelezési címe:
1400 Budapest, Pf.: 28.


A korábban közzé tett telefonszámokon és e-mail címeken továbbra is elérhetőek vagyunk:

Dr. Agg Géza elnök
+36 70 978 7714
kszsz.agg@enternet.hu

Pető Andrea irodavezető
+36 70 453 0851
kszsz.apeto@enternet.hu

Kérjük a fentiek szíves tudomásul vételét.

Budapest, 2020. június 2.

Üdvözlettel:
Dr. Agg Géza elnök sk.
Pető Andrea irodavezető sk.

KÖZSZOLGÁLATI SZÖVETSÉGI NYUGDÍJAS ALAPÍTVÁNY (KÖSZNYA)

A kuratórium elnökének felhívása
Tájékoztatás a támogatásról
Kérelem adatlap

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

Bejelentkezés

ÖSSZEFOGLALÓ AZ EURÓPAI SZEMESZTERRŐL

Készült: 2021. február 09.

Gigantikus gazdaságfejlesztési terv


Az Európai Unió 2021-ben indítja a mintegy 800 milliárd Euro értékű Új Nemzedék EU (New Generation EU) tervét. E program túlnyomó többsége  a COVID-járványból való kilábalást és a járványokkal szembeni ellenállás fejlesztését célzó Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközre (RRF) esik.


Az Európai Szemeszter tíz éve az Európai Unió és a tagországok összehangolt gazdaságfejlesztési tervezésének a bevált kormányzati eszköze.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (ECOSOC)  képviseli a szervezett civil társadalmat (munkáltatói, munkavállalói és különböző civil szervezetek) és segíti az ismeretek átadását, az érdemi bekapcsolódást a Szemeszter munkájába. A hazai koordinációt az ECOSOC Európai Szemeszter Csoport Magyar Tagozata végzi.

Az alábbiakban rövid áttekintést nyújtunk az előttünk álló hatalmas munkálatokról. Az összefoglaló végén megadjuk a legfontosabb elérési címeket.

Elöljáróban Paolo Gentiloni, a gazdaságpolitikáért felelős EU biztos véleményét idézzük, mely szerint:

„A szakszervezetek érdemi bevonása az európai helyreállítási terv nemzeti kidolgozásában és megvalósításában abszolút elengedhetetlen.”

Az Európai Szemeszter célja Európa zöld és digitális átállásának előmozdítása az alábbi négy pillérre építve: környezeti fenntarthatóság, termelékenység, méltányosság, makrogazdasági stabilitás. Ezek megvalósításához szükség van: rendezett államháztartásra, a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány megakadályozására, a foglalkoztatást és növekedést ösztönző strukturális reformokra és a beruházások élénkítésére.

Az Európai Szemeszter végrehajtásában az egyes testületek szerepe:

  • Európai Bizottság: minden évben részletes elemzést készít az egyes tagországok költségvetési terveiről, az előttük álló makrogazdasági kihívásokról és a szükséges reformokról. Az elemzések alapján országspecifikus ajánlásokat dolgoz ki a következő 12-18 hónapra és javaslat formájában benyújtja azokat a tagállamoknak.
  • Európai Tanács: megvitatja és elfogadja a Bizottság javaslatait.
  • Tagállami kormányok: az ajánlások alapján meghozzák az általuk szükségesnek ítélt szakpolitikai intézkedéseket.

Magyarország kormánya 2020. áprilisában nyújtotta be a 2020. évi Nemzeti Reform Programját. A  40 oldalas dokumentum az alább fejezeteket tartalmazza: makrogazdasági kitekintés, középtávú költségvetési cél, a COVID-19 járványügyi helyzetre adott válaszok, ezen belül – növekedésösztönző politikák, üzletei környezet, szabályozás, foglalkoztatás, családpolitikai intézkedések, szegénység, oktatás, egészségügy, fenntarthatóság, klíma- és energiapolitika, közlekedés.

Az Európai Bizottság javaslatát elfogadva a Európai Tanács 2020. május 20-án küldte meg a magyar kormánynak az országjelentéshez fűzött véleményét. A 18 oldalas dokumentum tartalmazza az EU egészére vonatkozó megállapításokat: világgazgasági környezet, COVID-19 járvány. Tárgyilagosan elemzi a magyar kormány megtett és tervezett intézkedéseit. A fejlesztendő területek közül néhányat kiemelünk: Magyarországon az egészségügyi kiadások állami részaránya jelentősen alacsonyabb az uniós átlagnál; további beruházásokra és átfogó reformokra van szükség az egészségügyi rendszer erőforrás-felhasználásának racionalizálása, a hozzáférési egyenlőtlenségek csökkentése és az ellátás színvonalának emelése érdekében; a megelőző és alapellátás alulfinanszírozott; a magyar gazdaságban túlsúlyt képviselnek az alacsony vagy közepes képzettségű munkavállalók; a foglalkoztatási ráta tovább javult, de a javulás nem egyenlő mértékben érintette az egyes társadalmi csoportokat; szűkös a gyermekgondozási ellátások kínálata; alacsony a munkanélküliek és az inaktívak álláskeresésének és a képzéshez való hozzáférésének támogatása; rövid a munkakereséshez szükséges támogatott időtartam; alacsony a munka világában a szociális védelmi rendszer színvonala; a jövedelmi egyenlőtlenségek az elmúlt évtizedben növekedtek; a súlyos anyagi nélkülözésben aránya és az anyagi és szociális nélkülözés aránya már a COVID 19 járvány kitörése előtt is magas volt, különösen a több gyermeket nevelő háztartások és a roma népesség körében; a foglalkoztatást helyettesítő támogatás 2012 óta nominálisan változatlan és az egyik legalacsonyabb az EU-ban; az oktatási eredmények elmaradnak az uniós átlagtól és azokat erősen befolyásolja a tanulók társadalmi-gazdasági háttere; a tanárok fizetése az egyik lagalacsonyabb az EU-ban; alacsony a felsőoktatásban tanulók aránya és nincs összhangban a magasan képzett munkavállalók iránti erős kereslettel; a digitális eszközökkel való ellátottság alacsony; a hátrányos helyzetű tanulók szembesülnek a távoktatás negatív hatásaival; Magyarország mérsékelt innovátor; a lakóinagtlanok energiahatékonyága alacsony, ami hozzájárul a légszennyezéshez; a települési hulladékok újrahasznosítása fejletlen; a vízminőség és a vízellátás továbbra is aggodalomra ad okot;  a magyarok digitális készségei elmaradnak az uniós átlagtól; járványhelyzet alatt meghozott kormányzati intézkedések kiterjedtebbnek tűntek az uniós átlagnál; az elmúlt években nem vonták be megfelelő mértékben a szociális partnereket a szakpolitikai kezdeményezésekbe és a végrehajtásba; a jogalkotásban megkerülték a hatályos jogalkotási eljárásokat egyéni képviselői indítványokkal és sürgősségi eljárásokkal; a közbeszerzés terén a verseny és az ellenőrzések rendszerszerű hiánya figyelhető meg; a korrupció, a nyilvános információkhoz való hozzáférés és a média szabadsága már a válság előtt aggodalomra adott okot; az ügyészség határozatai ellen nincs hatékony jogorvoslat.

A Bizottság ajánlásai között szerepel, hogy a kormány „biztosítsa a szociális partnerek és az érdekelt felek hatékony bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba.” A fenti kiemelések is egyértelműen bizonyítják, hogy bőven van helye Magyarországon az uniós támogatásoknak…

A magyar kormány a 240/2014/EU bizottsági rendeletnek megfelelően széleskörű társadalmi párbeszédet folytat Magyarország 2021-2027 közötti uniós fejlesztési tervéről. Jelenleg az alábbi Operatív programok érhetők el a https://www.palyazat.huoldalon.  

  • Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP)
  • Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
  • Magyar Akvakultúra-fejlesztési Operatív Program (MAKOP).
  • Mobilitás Operatív Program (MIOP)
  • Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP)
  • Verenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP)
  • Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP).

A ECOSOC Európai Szemeszter Csoport Magyar Tagozata kérdőíven mérte fel a szociális partnerek (köztük a SZEF) tájékozottságát az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz alapról. 2021. január 26-án online konzultációt szervezett e témakörben. Azt ígérték, hogy a konzultációk folyamatosan követik egymást. Azt javasolták, hogy minden érintett szervezet jelöljön ki felelőst, aki a pályázati lehetőségeket koordinálja a szervezeten belül.

A témához kapcsolódó ajánlott elérhetőségek: 

  • https://ec.europa.eu/info
  • https://https://www.consilium.europa/eu/hu
  • https://eur-lex.europa.eu
  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Budapest. 2021. január 31.

Dr. Agg Géza
alelnök

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk