ILO egyezmény a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás felszámolásáról

Nyomtatás
Készült: 2020. november 04.

Tájékoztató

Az ILO a 2019. évi – centenáriumi – Konferenciáján elfogadta a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás felszámolásáról szóló 190. számú Egyezményt, a hozzá kapcsolódó 206. számú Ajánlást és Határozatot.

Az ENSZ szakosított szervezetei közül elsőként a munka világának vezetői – a munkaadók, a munkavállalók és a kormányok képviseletében – történelmet írtak és megalkották a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás megszüntetését célzó nemzetközi standardot. A munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás általánosan elterjedt, amely valamennyi országot, foglalkozást és foglalkoztatási formát érint.

A munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás felszámolásáról szóló 190. számú Egyezmény az alábbi fejezeteket tartalmazza: a hatály; alapelvek; védelem és megelőzés; végrehajtás és jogorvoslatok; oktatás, képzés és a tudatosság növelése érvényre juttatás és záró rendelkezések.

„A munka világában az „erőszak és zaklatás” kifejezés olyan – akár egyszeri, akár ismétlődő – elfogadhatatlan magatartásokat és gyakorlatokat, illetve azokkal való fenyegetést foglal magában, amelyek fizikai, pszichológiai, szexuális vagy gazdasági kár okozására irányulnak, azt okoznak vagy okozhatnak, és magukban foglalják a nemi alapú erőszakot és zaklatást is.”

Az Egyezmény rendelkezéseit a nemzeti jogszabályok útján, valamint a nemzeti gyakorlattal összhangban álló kollektív szerződésekben vagy egyéb intézkedésekben kell alkalmazni, ideértve a meglévő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedések kibővítését vagy átdolgozását, hogy kiterjedjenek az erőszakra és zaklatásra, és szükség esetén konkrét intézkedések kidolgozását.

A Tagállamoknak szükség esetén jogszabályokban kell meghatározniuk, hogy a munkavállalóknak és képviselőiknek részt kell venniük az Egyezmény 9. cikkének (a) pontjában említett munkahelyi szabályzat kialakításában, végrehajtásában és nyomon követésében..

A 206. számú Ajánlás alapján a Tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti törvények, rendeletek és szakpolitikák erőszakkal és zaklatással kapcsolatos rendelkezései figyelembe vegyék az ILO esélyegyenlőségi és megkülönböztetés-mentességi eszközeit, ideértve az egyenlő díjazásról szóló 1951. évi 10. sz. Egyezményt és a 90. sz. Ajánlást, valamint a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló 1958. évi 111. sz. Egyezményt és a 111. sz. Ajánlást.

A Tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk az olyan ágazatok, foglalkozások és foglalkoztatási formák vonatkozásában, ahol az erőszaknak és zaklatásnak való kitettség valószínűbb (például éjszakai munka, elszigetelten végzett munka, egészségügy, vendéglátás, szociális szolgáltatások, veszélyhelyzeti szolgálat, háztartási munka, közlekedés, oktatás, szórakozás).

A Határozat alapján az ILO 108. Konferenciája felkéri:

A 29 oldalas dokumentum úttörő jellegénél fogva a munka világára nézve fogalmazza meg az elvárásokat az erőszak és zaklatás felszámolása érdekében, így mintául szolgálhat az ENSZ többi szakosított szervezete számára is, hogy a saját területükön hasonló követelményeket fogalmazzanak meg az összes érdekelt bevonásával. Egy ilyen, világméretű összefogás eredményeként érhető el az a cél, hogy az erőszak és a zaklatás megszűnjön minden ágazatban és minden foglalkoztatási, működési formában.

Budapest, 2020. november 3.

Dr. Agg Géza
a Nemzeti ILO Tanács tagja, SZEF

a SZEF honlapján: www.szef.hu és a KSZSZ honlapján megtalálható: www.kszsz.org.hu