Magyarország a munkakörülmények színvonalában több évtizedet lépett vissza. Miközben az Európai Unió más országaiban csökken a munkaidő, emelkednek a bérek, nő a személyi önállóság és érvényesül az, hogy a döntéseket az érintettekhez egyre közelebbi szinten kell meghozni, Magyarországon a fentieknek az ellenkezője történik a munka világában!
Ez azzal együtt is így van, hogy egyes közszolgálati ágazatokban az elmúlt években történtek bérintézkedések. 2018-ban volt béremelés (pl.: egészségügyben), 2019-ben 8%-al nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, ezek a béremelések azonban, mind a régiós bérviszonyokhoz, mind a versenyszférához viszonyítva elégtelenek és megkésettek!
A 21. században elfogadhatatlan óraszámban és leterheltséggel dolgoznak sokan rendkívül alacsony bérért, a mindent központosító állam kiszolgáltatottjaként. 2019-től a módosított Munka Törvénykönyve jelentősen növelte a lehetséges túlórák számát.
A közszolgálatokban a már említett minimálbér és garantált bérminimum emelés hatásaként, a közalkalmazotti bértábla a gyakorlatban folyamatosan kiüresedik, következésképp az előmeneteli rendszer is megszűnik. Több ágazatban a közalkalmazotti munkát végzők között elviselhetetlenné vált a bérfeszültség. Romlottak és romlanak a tisztes megélhetés feltételei!
A szolgálati jogviszonyban dolgozóktól törvénymódosítás vette el az erős szakszervezeti érdekképviselet lehetőségét. A kormánytisztviselőket pedig a félelem, a kilátástalanság, a szabadságcsökkenés, és a napi 8 órát messze meghaladó kizsákmányolás helyzetébe hozta az új kormányzati igazgatási törvény.
A fentiek egyenes következménye, hogy növekszik az elvándorlás, a betölthetetlen álláshelyek száma. A tömeges létszámleépítés után megmaradók túlterheltek és helyettesítésekkel, túlórákkal képesek csak a feladatokat ellátni.
2018-2019 fordulóján több tízezres megmozdulások szerveződtek szakszervezetek kezdeményezésére; a versenyszférában sikeres sztrájktárgyalások történtek. Érezhetően megnőtt a bizalom és a várakozás a szakszervezetek irányában! A szakszervezeteknek és szövetségeiknek – köztük a SZEF-nek is – ma is elsőrendű feladata; ebben a nehéz, támogatás hiányos és egyeztetéseket kerülő környezetben a tagság növelése és a kitörési pontok keresése.
A SZEF továbbra is elkötelezetten küzd a közszolgálati dolgozók érdekeinek érvényesítéséért; demonstrációkat támogat és kezdeményez, minden lehetőséget megragad, hogy a nyilvánosság fórumain tájékoztassa a közvéleményt, szervezeti támogatást nyújt az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságnak és küzd a háromoldalú – 2011-óta megszüntetett – érdekegyeztetési fórumok újjáalakításáért.
Budapest, 2019. május 1.
A XVI. SZEF Kongresszus küldöttei