A SZEF javaslatai a munkabékéhez. Levél Áder Jánosnak

Áder János
köztársasági elnök úr részére

Tisztelt Elnök Úr!

A Munka Törvénykönyve a demokratikus jogrend egyik legfontosabb eleme Európában immár egy évszázada. Megkülönböztetett jelentőségű, mert a munkaviszonyban nem egyenrangú felek állnak egymással szemben. A vállalat tulajdonosai döntenek szinte minden lényeges kérdésben; a munkavállaló teljesen kiszolgáltatott lenne, ha nem védené a törvény.

Ha a munka világát szabályozó törvényt alapvető pontokon egyéni képviselői módosító indítvány alapján, azaz egyeztetési kötelezettségeket kikerülve, és a szakszervezetek egyhangú tiltakozása ellenére fogadja el az Országgyűlés, akkor az azt jelenti, hogy a jogállamiság követelményei nem teljesülnek.

Elnök Úr! Ez személy szerint az Ön felelőssége is.

Ezért is kérjük, hogy ne írja alá a Munka Törvénykönyvének a T/3826 számú törvényjavaslat alapján megszavazott módosítását.

További súlyos érvek is alátámasztják ezt a kérésünket. Ez a módosítás tovább növeli a munkavállaló kiszolgáltatottságát. A magyar törvényhozás nem teljesíti azt a rendeltetését, hogy az egyébként nem egyenrangú felek közötti jogkülönbséget csökkentse és azt az egyensúly felé közelítse.

A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/88/EK IRÁNYELVE 5. fejezete 19. cikke állapítja meg - különös szabályként, az egyébként 6 hónapos keretet megemelve -, hogy a tagállamok a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt lehetővé tegyék, hogy kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások a referencia-időszakot legfeljebb 12 hónapban rögzítsék.

Az Országgyűlés által elfogadott Mt. 94. § (3) bekezdésének módosítása szerint a legfeljebb 36  hónapos munkaidőkeret ellentétes az európai irányelvvel.    

Ám a közszolgálati munkavállalók helyzetét nem csak a munkaidő-szervezésre vonatkozó törvénymódosítás rontja tovább. A kormányzati igazgatásról szóló törvénytervezet még durvábban sújtja az e területen dolgozókat: alacsonyabb lesz a bértáblájuk, végleg megszűnik a cafetéria, csökken a jubileumi jutalom, 5 teljes nappal kevesebb lesz a szabadság. És mindezzel csak érzékeltetem azt a mérhetetlenül megalázó romlást, amit a kormány ráerőszakol a saját legközelebbi munkatársaira. (A SZEF több érintett szakszervezete 15 oldalas véleményben sorolta fel gondjait és változtatási javaslatait – melyet szívesen megküldünk.)

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése eddig is elnyomta a bértáblát, de várhatóan 2019-től már csaknem teljes egészében hatálytalanítja a közalkalmazotti bértáblát, és súlyos gondokat okoz egyéb életpálya törvény vagy tisztviselői törvény hatálya alá tartozó szakterületeken is. Ugyanúgy a garantált bérminimum a fizetése a pályakezdő húsz éves középfokú végzettségű munkatársnak, mint a több diplomás 50 évesnek. Ez azt jelenti, hogy nincs előmenetel, megszűnt. Pedig ez, a belátható életpálya a sokféle függőséggel és felelősséggel terhelt közszolgálat egyetlen egy előnye volt.

A valamikor jó szinten teljesítő közszolgálat ma már nem képes minden területen ellátni a feladatát. Ahol nincs a településen a jegyzői állás betöltve, ott nem megfelelő az igazgatás, ahol nincs szaktanár az iskolában, ott hiányos a tanulók tantárgyi felkészítése, ahol ártatlan beavatkozásokhoz és vizsgálatokhoz is csak több hónap után jut hozzá a beteg, akkor, ha megéli a várólistán kapott időpontot, ahol ilyen mértékű a halálos kimenetelű kórházi fertőzések száma, ott baj van.

Igen, Magyarországon nagy baj van, és az elmúlt hónapok során elfogadott törvénymódosítások a munkavállalók helyzetét, és azon belül még súlyosabban az állami szolgálatok helyzetét rontották tovább.

Ezek a tervezetek:

• A kormányzati igazgatásról szóló T/3610 sz. javaslat,
• A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló T/3621 sz. javaslat,
• A munkaidő-szervezéssel és a munkaidő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3628. sz. javaslat,
• A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/3615. sz. javaslat,
• valamint Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló T/3633. sz. javaslat.

Ezek a módosítások összességében hátrányosak, és többféle kedvezőtlen hatásuk mellett végképp ellehetetlenítik a közszolgálat ma már ingadozó rendszerét. Éveken belül a legtöbb közszolgálati területről tíz és tízezrek mennek nyugdíjba, mert 50 év fölötti az átlagéletkor egy-egy szakmában – és nincs utánpótlás.

Az állam saját legfontosabb feladatát, a köz-ellátását nem tudja megfelelő szinten végrehajtani.

Elnök Úr! Ez is az Ön felelősségi körébe tartozik.

A nem megfelelően előkészített és megvalósult törvényalkotás azért lehetséges, mert nincs érdemi érdekegyeztetés Magyarországon. Nem megfelelő a jelenleg kialakult érdekegyeztetési rendszer, fontos közszolgálati kérdések a versenyszféra fórumán kerülnek tárgyalásra, és a tagoltság csak növekedett a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának létrejöttével. Mindezen túl elkésett és teljességében formális módon kerül sor tárgyalásokra, a legcsekélyebb tartalmi következmények nélkül.

Fenti okokból határozottan kérjük, hogy a fent említett törvénytervezeteket ne írja alá Elnök Úr! Kérjük segítse elő, hogy a jelenlegi formális és a munkavállalói érdekeket igazságtalanul háttérbe szorító egyeztetés helyett kezdődjenek érdemi tárgyalások valamennyi hazai szakszervezeti konföderációval, amelyek során mód nyílik végre a törvények alapos újraalkotására.

Ezt a célt, valamint az érdekeltek közötti előrevivő konszenzus kialakítását szolgálná az általunk javasolt Nemzeti Munkaügy Kerekasztal létrehozása.   

Budapest, 2018. december 17.

Köszönti Önt:
Földiák András
elnök