A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

KÖZSZOLGÁLATI SZÖVETSÉGI NYUGDÍJAS ALAPÍTVÁNY (KÖSZNYA)

A kuratórium elnökének felhívása
Tájékoztatás a támogatásról
Kérelem adatlap

Sajtótájékoztató a Pénzügyminisztérium előtt

Az interneten megszervezett Közszolgálati konzultáció megnyitásaként nyilvános sajtótájékoztatót tartottak a kampányban résztvevő szakszervezetek. A kampány fő célja a közszféra egyes területein kialakult bérhelyzettel és a központi közigazgatásban tervezett létszámleépítéssel kapcsolatos szakszervezeti álláspont bemutatása a nyilvánosság számára.


A megtartott beszédem vázlata az alábbi volt:

  1. Köszöntöm a csillagászati nyár utolsó napján a megjelenteket. Holnap kezdődik a csillagászati ősz, amitől a csillagok kedvezőbb állását várjuk, mivel az elmúlt nyár és az elmúlt évek is a csillagok szerencsétlen állást jelezték a kormánytisztviselők számára.  Megjegyzendő, hogy a csillagászati, meteorológiai prognózisokat is kormánytisztviselők készítik.
  2. A kormánytisztviselők a központi közigazgatásban dolgoznak, a miniszterek, államtitkárok és a központi hivatalok elnökei, főigazgatói környezetében. Sokan azt hiszik, hogy a bérük is ehhez méltó, mivel „közel vannak a húsos fazékhoz”. A 2019. évi állami költségvetéshez kapcsolódóan megemelték az országgyűlési képviselők bérét, vele együtt egy automatikus béremelést a következő évekre. A miniszterek bére 60…400 %-kal megemelkedett. A kormány közvetlen munkatársainak bére 2008. óta nem emelkedett, az illetményalap 38 650 Ft.
  3. Reálkeresetük az elmúlt tíz évben mintegy 35 %-kal csökkent az infláció és a 13. havi bér megvonása következtében. Nemzetgazdasági szinten az elmúlt nyolc évben 50 %-os bérnövekedés következett be. A 2018. augusztusi bérek országosan 13 %-kal magasabbak az egy évvel ezelőtti szinthez képest. A közigazgatás bérszínvonala viszont  egyre szomorúbb képet mutat. A kormánytisztviselők közül is egyre többen csúsznak a szegénységi küszöb alá. Több évtizedes közszolgálat után sem keresnek kormánytisztviselői jogállásban 200 ezer Ft havi bruttót!
  4. 2014-ben a kormány kezdeményezésére megindult a közszolgálati életpálya kidolgozása: 50 %-os keresetnövekedés, lakhatási és biztosítási csomag kidolgozása. Másfél éves előkészítés után a kormány törölte a modell kidolgozását, azóta egyetlen eleme sem lépett életbe.
  5. 2018. augusztus 14-én a Kormányinfon a miniszterelnökségi miniszter bejelentette, hogy a központi közigazgatásban 15…20 %-os létszámleépítést kívánnak megvalósítani. Egyes minisztériumi folyosókon 35…40 %-os leépítésről szóló hírek terjengenek…
  6. Létszámleépítést akkor lehet végrehajtani, ha az elvégzendő munka mennyisége is csökken. Jelenleg létszámstop van életben, sok munkahelyen komoly létszámhiány tapasztalható. A meglévő állomány jelentős túlmunkára kényszerül a határidők betartása érdekében. A túlmunkáért díjazás nem jár részükre.
  7. A kormány gyakori jelszava a „bürokrácia csökkentés”. Ezzel a céllal egyetértünk mi is. Azt viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bürokrácia jelenlegi szintjét nem a tisztviselők idézik elő, hanem maga az Országgyűlés és a Kormány! Példaként egy friss kormánydöntést lehet felidézni. A Kormány a 98/2018. (VI. 1.) Kormány rendeletét a 158/208. (IX. 3.) számú rendeletében (tehát három hónap elteltével) máris módosította.
  8. Az érintett szakszervezetek a béremelés és a létszámcsökkentés ügyében is rögtön megkeresték az illetékes minisztereket a Miniszterelnökségen és a Pénzügyminisztériumban.  Leveleinkre eddig válasz nem érkezett. A nyílt levelünket követően került sor erre a nyilvános sajtótájékoztatóra.
  9. A hatályos jogszabályok alapján a béremelés és a létszámleépítés kérdéskörének az OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) és a KÉF (Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum) plenáris ülésén történő megvitatását kértük a kormánytól. Kezdeményezésünkre nem kaptunk választ. Az érintett munkavállalói körben nagyfokú a nyugtalanság az ellentétes információk miatt.
  10. Az Európai Unióban 40 ágazati párbeszéd bizottság működik. Az EU Központi Közigazgatás Ágazati Párbeszéd Bizottságában az Európai Bizottság, az EU tagállamainak kormányai és az érintett szakszervezetek képviselői – hosszú tárgyalások után – megállapodtak az információs és konzultációs jog tekintetében arról, hogy az állományt érintő lépések megtétele előtt, közben és után folyamatosan működtetni kell az érdekegyeztető fórumokat. Ezek a fórumok Magyarországon jogilag ma is megvannak, csak nem működnek.

A mellékelt tablón kifüggesztettük a:

  • Közszolgálati tisztviselők többlet kötelmei és a
  • Közszolgálati reálkeresetek és a nemzetgazdasági átlagkeresetek alakulását

bemutató dokumentumokat.

Azt várjuk ezen a fórumon is a Kormánytól, hogy a kormánytisztviselők megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülése érdekében azonnal tegye meg a szükséges lépéseket és működtesse a törvényes érdekegyeztető fórumokat!

Köszönöm a figyelmet:
Dr. Agg Géza
a KSZSZ elnöke

Taskovics István beszéde:

Tisztelettel köszöntöm a sajtótájékoztatón megjelenteket!

Ahogyan az előttem szólók már elmondták, mi is kíváncsiak vagyunk bizonyos kérdésekben az ország lakosságának véleményére. Mondhatják, hogy ezek a kérdések csak nekünk, közszolgák számára fontosak, nem tartoznak ezek a társadalom egészére. Mi ezzel szemben úgy véljük, hogy valóban a közt, azaz önöket szolgáljuk, vagyis jelentős közfeladatokat látunk el, a lakossággal állunk közvetlen kapcsolatban, így ezek a kérdések önökre is tartoznak. Abból a szempontból is, hogy az önök államnak adózott pénzéből vagyunk fizetve. Itt szeretném zárójeles megjegyzésként elmondani, hogy egyre több kollégám érzi úgy, a közszolga kifejezésben a szolga előtti három betűt lassan le lehet cserélni egy másik hárombetűs szóra, hiszen most már bevallottan nem akarnak versenyképes fizetéseket adni számunkra, jobb esetben csak a versenyképeshez közelítőt.

Ahogy elhangzott előttem, a konzultációs kérdőív egyik témája a nem csak a verseny-, hanem a közszférára jellemző létszámhiány. Ha megnézik, országunkban mely szakmákban van a legnagyobb hiány, találnak közöttük nem kevés közszférában található munkakört. Apropó, a versenyszféra vezetőitől folyamatosan halljuk a pontos adatokat, melyik területen mekkora munkaerőhiánnyal küzdenek, az állami szférát vezető államtól miért nem hallunk még csak becsült adatokat sem arról, hogy ebben a szférában hol és milyen mértékű hiánnyal kell viaskodni? Éppen ezért kérjük az állami vezetőket, osszák meg a közzel, hogy hány üres státusz van a közszférában, abból hány az, amelyet már évek óta nem tudnak betölteni (mert bizony vannak ilyenek is), és hány közszférában dolgozó lesz az elkövetkező egy-két évben nyugdíjra jogosult. Utóbbi azért érdekes, mert miközben a munkaerőhiányt a nyugdíjasok újbóli munkába állításával próbálják enyhíteni, a közszférában nyugdíjas nem dolgozhat. Ha mégis szeretne, le kell mondania a nyugellátásáról.

A konzultációs kérdőív másik témája a létszámhiány ellenére tervezett létszámcsökkentés. A sajtóban elhangzó panelszöveg szerint humánus lesz a leépítés, elsősorban az üres státuszokat szüntetik meg, vagy a nyugdíjra a közeljövőben jogosulttá válókat küldik el. Ennek a humánus leépítésnek ellentmond, hogy konkrét százalékos mérték is elhangzott kormányzati oldalról. Ha nem lesz meg a megcélzott százalékos mérték a humánus megoldással, akkor jön a fűnyíróelv? Az humánus megoldás, hogy az elküldöttek munkáját vagy azokét, akik az üres státuszokon dolgoztak volna, a megmaradók fogják valahogy elvégezni, ha kell az egészségük, a családi életük rovására? Egyáltalán hogy lehet humánus bármiféle leépítés? Azt ne felejtsük el, hogy a nyugdíj előtt állók rendelkeznek általában a legnagyobb szakmai tudással, tapasztalattal. Szélnek szabad ereszteni ezt a tudást, tapasztalatot?
Ez a leépítés állítólag azt a célt szolgálná, hogy enyhítse a versenyszféra munkaerőgondjait. Higgyék el, aki a közszférából el tudott helyezkedni a versenyszférában, az már régen ott dolgozik. Önök szeretnék, ha nem önök, hanem a fejük felett más döntené el, mit és hol kell dolgozniuk? Számít még egyáltalán az elhivatottság, a szakma szeretete?
Nekem erről Madách Imre Az ember tragédiájának XII. színe jut eszembe. Az a bizonyos falanszter, ahol egy központi érdek dönti el, melyik munka hasznos. Szegény Michelangelo egész nap széklábakat készít, pedig néha szívesen csinálna széktámlákat is. Nem engedik neki, sőt büntetik is ezért a viselkedéséért. Kezdem azt hinni, hogy azért, mert közszolga merek lenni, ez nemcsak, hogy nem helyénvaló dolog a jelenlegi helyzetben, hanem még büntetést is kellene elszenvednem.
Másik fordulata a központi kommunikációnak, hogy nem költségvetési megtakarítási célból lesznek elküldve ezek az emberek, az ő felszabaduló bérüket megkapják emelésként a maradók. Ez pontosan azt jelenti, hogy nem kell külön pénzt fordítani az emelésre, megoldják ugyanabból a keretből. Ezt mifelénk éppen költségvetési megtakarításnak nevezik.
Lenne egy úttörő javaslatunk: mi lenne, ha inkább meghagynák ezeket az embereket az állásukban, és a költségvetési tartalékban az állítólag erre rendelkezésre álló keretből adnának emelést a közszolgáknak? Így hihetőbb lenne, hogy nem költségvetési megtakarítás a cél, hanem tényleg többletpénzt fordítanának az állítólagos emelésre.

Ezzel el is jutottunk a konzultációs kérdőív egy másik lényeges témájához, a béremeléshez. A kérdőívet látva kérdezhetnék, mi szükség van diplomás minimálbérre a közszférában, ha az nincs a versenyszférában sem? Nos, a közszolgálat számos területén jogszabály írja elő, hogy felsőfokú végzettséggel lehet csak ellátni az adott munkakört, sok esetben azt is meghatározza az adott jogszabály, hogy annak a felsőfokú végzettségnek milyen szakirányúnak kell lennie. Ha létezik garantált, vagy ha úgy tetszik, szakmunkás bérminimum az olyan munkakörökre, ahová legalább érettségi kell, akkor miért nem létezik bérminimum az olyan feladatokra, ahol az érettségi kevés, felsőfok kell? Úgy is kérdezhetném, a felsőfokú végzettséggel ellátható munkakörökre miért az érettségit előíró bérminimum vonatkozik?
Apropó, azt hallhatták a kormányzati kommunikációban, hogy a kormányhivatalokban, járási hivatalokban dolgozók bérét rendezték, átlagosan 30 százalékos emelést kaptak. Azt is hallották, hogy ezzel párhuzamosan teljes egészében elvették tőlük a cafetériát és a pótlékrendszert? Ez nem egy kollégám esetében azt jelentette, hogy az állítólagos béremeléssel valójában csak „kompenzálták” az elvett cafetériát és idegennyelv-tudási pótlékot, azaz az emelés valójában szinten tartotta az addig kilenc éve változatlan bérüket.
Apropó, azt hallották, hogy szintén ugyanebben a szférában az érettségivel rendelkező, kezdő állami tisztviselők a rájuk vonatkozó törvény által garantált illetménye bruttó 160.000 Ft? Három év gyakorlat után 180.000 Ft, pont ugyanannyi, mint a kezdő diplomás állami tisztviselőé? Kérdezhetik, miért érdekes ez. Azért, mert az idei garantált bérminimum, azaz az érettségivel rendelkezők alapbére 180.500 Ft. Vagyis akiket én az előbb felsoroltam, azoknak úgy rendezték a bérüket 2017-ben, hogy a rájuk vonatkozó törvény nem garantálja egy másik jogszabály által előírt, éppen garantáltnak hívott bérminimumot! Önök szerint nem volna helyénvalóbb olyan bérezési rendszerben gondolkoznia a kormányzatnak, amely nem tenné lehetővé ezeket az anomáliákat, azaz a bérminimumok legyenek a kiindulási pontjaik?

Mi, közszolgák arra kérjük önöket, hogy most kivételesen önök segítsék a mi munkánkat. Töltsék ki a kérdőívet, higgyék el, erre a kis időre önök is a közt fogják ezzel szolgálni, hiszen a mi, azaz a köz szolgáinak törekvéseit fogják ezzel támogatni. Ehhez igyekeztem az előbbi percekben néhány támpontot adni. Előre is nagyon szépen köszönjük, hogy megosztják velünk a véleményüket!

Budapest, 2018. szeptember 21.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk