A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

KÖZSZOLGÁLATI SZÖVETSÉGI NYUGDÍJAS ALAPÍTVÁNY (KÖSZNYA)

A kuratórium elnökének felhívása
Tájékoztatás a támogatásról
Kérelem adatlap

A Szakszervezeti Oldal hozzászólása a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum 2017. július 14-én megtartott ülésének 1. napirendi pontjához

A napirendi pont:
1) Tájékoztatás a 2018. évi állami költségvetés közigazgatási szerveket érintő hatásairól, különös tekintettel a közigazgatás személyi állományát érintő intézkedésekre
Előadó: dr. Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium)

Tisztelettel köszöntöm a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum mai ülésén megjelenteket!

A szakszervezeti oldal ezt a témát mindenképpen a 2018. évre szóló költségvetési törvény elfogadása előtt szerette volna tárgyalni nem csak az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), hanem a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülésén is. A KÉF első félévre elfogadott munkatervében szerepelt is ez május hónapra tervezve, méghozzá konzultáció és nem tájékoztató formájában, erre az ülésre azonban nem került sor.


Nem szeretnék a jós szerepében tetszelegni, de a hozzászólásom után valószínűleg Latorcai helyettes államtitkár úr meg fogja említeni, hogy a közigazgatásban dolgozók bér- és foglalkoztatási politikája az OKÉT hatáskörébe tartozik, de mivel mindannyian emlékszünk arra, hogy az állami tisztviselőkről szóló törvény (Áttv.) társadalmi egyeztetése e fórum ülésein zajlott le, már pedig a központi igazgatás 2018-ra ígért béremelését e törvény garantálta, és e törvényt kellett módosítani ahhoz, hogy az érintettek ezzel kapcsolatos álmai semmivé váljanak, akkor talán indokolt azon véleményem, hogy ez a téma ugyanúgy tárgyalható a KÉF-en is.
Ha ez nem volna elegendő, akkor ott az általam már közhelyszerűen emlegetett, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) 198. §-ának (2) bekezdése, amely szerint a KÉF hatáskörébe tartozik a közigazgatásban dolgozók élet- és munkakörülményeinek tárgyköre. Ez a téma első számú életkörülménynek számít!

Ha már ezt az egyszavas, demoralizáló Áttv. módosítást említettem, akkor kötelességem felhívni arra a figyelmet, hogy a sok tízezer közszolga életkilátását elkeserítő javaslathoz semmilyen érdemi indokolást nem fűzött a jogalkotó, erre sem találtattak érdemesnek az érintett kollégák, másrészt a KÉF nem tárgyalta, nem volt érdemi egyeztetés róla.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) jóvoltából idén július 1-jén is ünnepelhettek a közigazgatásban dolgozók. Sokan jövőre szívszorító jubileumot ünnepelhetnek majd: az utolsó béremelésük 10 éves évfordulóját, egyben a 13. havi illetmény elvesztését.
Hadd mondjak néhány példát arra, mit is jelent ez a tíz év. Ez két és fél kormányzati ciklussal egyenlő! Sportpéldával élve ez alatt a tíz év alatt öt olimpiát rendeztek, a hatodikat fogják 2018-ban. Ez alatt a ma kezdődő lesz az ötödik vizes világbajnokság. Ez a világ egyik legnagyobb sportrendezvénye, az előző négy világbajnokságon 9.720 sportoló vett részt, a mostanival együtt el fogja érni ez a szám a 12.000-t. Ez a szám sok vagy kevés önök szerint? Megmondom: ahhoz képest, hogy hány közszolga nem kap tíz évig egy fillért sem emelésként, ez a létszám nagyon kevés, ez annak a töredéke!

Valamiről magam is hajlamos megfeledkezni és kollégáimmal csak akkor jut eszünkbe, amikor a soron következő vagyonnyilatkozatunkat töltjük ki. Nem csak hogy béremelés nem volt 2008. óta és ezáltal azt hihetnénk, hogy nominális értéken a 2008-as szinten élünk, valójában sokan bércsökkenést éltünk/élünk meg.

Dr. Adorján Richárd helyettes államtitkár úr bevezetőjében felsorolta, hol mennyi emelést kaptak, például a kormányhivataloknál átlagosan harminc százalékot.

Érdekképviselőként nem szép dolog magammal példálózni, de én is sorstársa vagyok kollégáimnak, másrészről saját zsebem tartalmáról nyíltan beszélhetek, míg munkatársaim nem biztos, hogy ehhez hozzájárulnának.

2011-ben, a kormányhivatalok megalakulásakor az éves jövedelmem 3.642.800 Ft volt, 2014-ben már csak 3.260.600 Ft, változatlan munkakör mellett. Ez 10,5 százalékos csökkenés!

Állítólag szerencsés ember vagyok, mivel január 1-jétől állami tisztviselő lettem, kaptam emelést, egész pontosan 8,5 százalékot. Ebben nincs benne a cafetéria elvételének ellentételezéseként adott havi 15.000 Ft, azzal együtt 14 százalék az emelésem, de ez esetben az elvett cafetériát is bele kell tennem a mérleg másik serpenyőjébe; ez 6,7 százalék mínuszt okoz.

Összességében 17,2 százalékos csökkenés áll a januári 14 százalékos emeléssel szemben, és akkor még nem beszéltem a 2008. óta felmerült összesen 26,4 százalékos inflációval. Tessék mondani, akkor most 2008-tól mostanra tényleg emelkedett az illetményem?

A Miniszterelnökség szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező állami tisztviselők állítólag átlagosan harminc százalékos emelést kaptak, én három szakirányú felsőfokú végzettséggel és huszonnégy év közszolgálati múlttal tizennégy százalékot, aminek fele az elvett cafetéria kompenzációja. Ráadásul az én munkakörömre nem csak a felsőfokú végzettség van előírva, hanem az is, hogy annak jogásznak kell lennie!

Ami az Áttv. állítólag „haladó és korszerű” szemléletű illetményrendszerét illeti: jövőre lépek a legfelső illetménysávba, további előrelépésre nem lesz lehetőségem, ezek szerint én fél lábbal már nyugdíjas vagyok. Önök szerint úgy nézek ki?

Az új, Áttv. által bevezetett illetményrendszer garantált illetménye az érettségi végzettséggel rendelkező pályakezdők esetén már fél évvel a bevezetése után nem éri el a garantált bérminimumot, jövőre már a második fokozat garantált illetménye sem, a pályakezdő felsőfokú végzettséggel rendelkezőké szintén. Kérdem én, melyik diplomával rendelkező kezdené a pályáját az államigazgatásban havi 180.000 Ft-ért?

Tartozom egy vallomással önöknek: úgy tűnik, hogy rohamosan romlik a szellemi felfogóképességem, egyre több dolgot nem értek ebben a körben. Például azt sem értem már, amit dr. Lázár János miniszter úr a tegnapi Kormányinfón ismét elmondott: az állami tisztviselőknek az emelésért cserébe áldozatokat is hozniuk kellett, például lemondtak a cafetériáról. Nem értem, hogy miért csak úgy kaphatunk emelést, hogy közben el is vesznek a jövedelmünkből. Ez esetemben az emelés felét jelentette.

Már tavaly sem értettem, hogy az államigazgatásból 2016. évben miért csak a járási hivatali dolgozók kaphattak emelést, mondván a közigazgatás átszervezése miatt csak az ő feladatellátásuk a biztos. Nem értettem, miért csak az övék lett volna az, ha az állami feladatok nem csökkentek/csökkennek, teljesen mindegy, hogy azokat idő közben a közigazgatás melyik szintjére szervezik át. Ráadásul a központi költségvetésben a forrás adott volt a szélesebb körű emeléshez.

A tegnapi Kormányinfón az is elhangzott, hogy az állami vállalatok vezetőinek fizetése a versenyszféra hasonló vezetőinek fizetésével kell, hogy konkuráljon annak érdekében, hogy az állam meg tudja tartani őket. Ezek a fizetések az utca emberének nagyon magasnak tűnnek, de másként nem lehet ezeket a szakembereket az állami szektorban tartani. Jómagam ezt teljesen elfogadhatónak tartom, de nem értem, hogy miért csak az állami vállalatok vezetőinél gondolnak erre, a közigazgatásban is dolgoznak olyan értékes szakemberek, akiket nem csak az indokolatlan leépítések miatt veszítünk el, hanem azért is, mert a szakértelmüket máshol sokkal jobban megfizetik. Az egészségbiztosítás, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő például ezért veszít folyamatosan pótolhatatlan szaktudást.

Ha már a leépítéseket említettem: nem értem, hogyan lehetséges változatlan feladatkört a korábbi létszám nyolcvan százalékával ellátni.

Egy másik rendezvényen említettem egy idei MTI hírt*. A hír szerint Romániában az egy főre jutó GDP 7.600 Euro, nálunk 11.200 Euro, tehát nálunk sokkal jobb az életszínvonal. Náluk 99.000 Ft-nak felel meg az idei minimálbér, nálunk ez 127.500 Ft, tehát 28,8%-kal magasabb. Mindezekhez képest a román közhivatalnokok átlagban nettó 229.000 Ft-ot keresnek, nálunk 214.800 Ft-ot. Ez hét százalékkal kevesebb nálunk! Ezen túlmenően a román közhivatalnokok átlagban negyvennégy százalékkal keresnek többet a román havi nettó átlagbérhez képest, nálunk csak tizennyolc százalékkal!

Románia a Balkánhoz tartozik, mégis nálunk vannak a balkáni jövedelmi viszonyok?

Köszönöm a türelmüket és figyelmüket!

Budapest, 2016. július 14.

Dr. Taskovis István, a TBDSZ elnöke, a KÉF Munkavállalói oldal tagja


* Az említett cikk:
http://index.hu/gazdasag/2017/04/14/tobbet_keresnek_a_roman_hivatalnokok_mint_a_magyarok/

Idő közben a Political Capital is végzett egy hasonló felmérést:
http://www.policyagenda.hu/hu/nyitolap/tenyleg-alacsonyak-a-berek-kozszferaban

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk