Nyílt levél Magyarország Kormánya részére a megélhetési válság megállításához szükséges intézkedésekről

A közszféra digitális átalakulása, a készségek fejlesztése

EUROFEDOP SZEMINÁRIUM
BÉCS, 2022. OKTÓBER 13-14.

Az EUROFEDOP 14 országából 80 küldött részvételével megrendezett szemináriumot Norbert Schnedl elnök és Bert van Caelenberg főtitkár nyitotta meg a GÖD bécsi képzési centrumában. Az elnök örömének adott hangot, hogy a koronavírus járvány miatt két év után most találkozhattunk megint ilyen szép számmal. Külön is köszöntötte az ukrán küldötteket, akikkel a szeminárium résztvevői szolidaritásukat fejezték ki. Elítélte az orosz agressziót.

A főtitkár köszöntőjében kiemelte, hogy a szeminárium célja a digitalizáció jó és rossz gyakorlatainak bemutatása a közszféra legkülönbözőbb ágazataiban. A kétéves projektet az Európai Unió támogatásával tudta a szövetség megvalósítani. A képzéshez való jog különösen fontos a digitalizáció területén. A digitális technika jelentősen segíti a liberalizációt.

Színvonalas előadásokat halhattunk az előadóktól: az Osztrák Szövetségi Pénzügyminisztérium fősztályvezetőjétől, a svájci közszolgálati szövetség igazgatójától, a szlovák SLOVES szakszervezet elnökhelyettesétől, az osztrák postai és távközlési frakció képviselőjétől, az ír védelmi szövetség elnökétől.

Az előadások mellett panelbeszélgetésekre is sor került az alábbi témákban:
digitalizáció és a minőségi közszolgáltatások - változások a dolgozói szervezetekben; hogyan képzelik el a digitális jövőt a különböző szektorok?

A szemináriumon elhangzott főbb gondolatok: a közszolgálat minden szektorának minőségét a digitalizáció nagymértékben  növeli;   egyes szektorokban a digitális kompetencia 90 %-ban  szükséges; a computer és az okos-telefon együttes használat nagymértékben elterjedt; az adatbiztonságra  nagyobb figyelmet kell szentelni; Ausztria háromszintű közigazgatása (helyi, tartományi, szövetségi) ma már elképzelhetetlen az informatikai eszközök használata nélkül; Ausztriában létezik a Digitalizációs Nemzeti Terv és a Zászlóshajó Projekt (a nagyobb szektorokra); az intelligens  közszolgáltatások elterjesztése a következő időszak nagy kihívása; az állampolgárok folyamatos képzésére és tájékoztatására fokozott figyelmet kell fordítani; a digitalizáció nagymértékben elősegíti az új  munkaformák elterjedését (home office,  távmunka,  rugalmas munkaidő, részmunka); a munkaidő és a szabadidő szétválasztására ügyelni kell, szabályozni szükséges; újfajta stressz jelenik meg; van ahol blokkolják a dolgozók túlterhelését időpontok  és határidők megszabásával; a digitális iparban komoly veszély a tehetségek kivándorlása; a mezőgazdaságban is rohamosan terjed a digitalizáció; a kiber biztonságra nagyobb kell figyelni fordítani; a generációk közötti együttműködésre ügyelni kell.

Az e-government (elektronikus kormányzás) mellett egyre jobban elterjed az m-government (mobil kormányzás) kifejezés.

A digitalizáció: infrastruktúra, folyamatok és emberek együttműködése, melyben az összhangra kell ügyelni.

Az ukrán küldött 35 perces felszólalásában elmondta, hogy a XXI. században elfogadhatatlan a területfoglalás. Az oroszok mindent lerombolnak. A szakszervezetek rendezvényeket szerveznek, felvilágosító munkát végeznek. Nagyon köszönik a partner szervezetek támogatását.

A szeminárium utolsó része volt egy látogatás az Osztrák Szövetségi Külügyi- és Europaügyi Minisztériumba, ahol a minisztérium munkájába kaphattak betekintést a résztvevők és kötetlen beszélgetésre került sor.

A szemináriumon való részvétel költségeit az EUROFEDOP fedezte.
Szinkrontolmácsolás folyt angol, német, francia és szerb-horvát nyelven.

Budapest, 2022. október 18.

Dr. Agg Géza
elnök

Elhunyt dr. Kuti László az ÉSZT elnöke

Kuti László 1946 január huszadikán született Szegeden.

A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a József Attila Tudományegyetemen 1969-ben szerzett geológusi és okleveles földrajz szakos tanári diplomát. 1977-ben doktorált földtanból.

Egyetem után a Magyar Állami Földtani Intézetben helyezkedett el.

Szakmai pályáját tudományos segédmunkatársként kezdte és tudományos főmunkatársi fokozatig jutott el. Közben 25 évig osztály illetve főosztályvezető tisztet is betöltött. 2013-ban nyugállományba helyezték, de kutatásait még évekig folytatta. Kutatási eredményeit 188 cikkben, 6 könyvben, 19 könyvrészletben, 6 ismeretterjesztő cikkben illetve könyvrészletben publikálta.

1984 óta oktatott a felsőoktatásban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szedimentológiát, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán Magyarország földtanát, a szegedi József Attila Tudományegyetemen környezetföldtant tanított, a Miskolci Egyetemen agrogeológiát tanít. 1989 óta a gödöllői Szent István Egyetemen, mint címzetes egyetemi docens a földtan alapjaira, hidrológiára, hidrogeológiára oktatott. A doktorandusz képzésben agrogeológiát is tanított.

Aktív szakszervezeti tevékenységét 1985-ben kezdte, amikor a földtani intézett szakszervezeti titkárának választották. 1988-1990. között részt vett a TUDOSZ, az ÉSZT, a KSZSZ és a SZEF alapításában. 1990-től 2014-ig a TUDOSZ elnöke volt.

1990-től az ÉSZT elnökségi tagja, alelnöke, 2008-tól az ÉSZT elnöke. 1990-től képviselte az ÉSZT-et az Érdekegyeztető Tanácsban, valamint különböző közszolgálati érdekegyeztető fórumokban.

Szakszervezeti publikációs tevékenységének eredménye három könyv az érdekegyeztetésről, két könyv társszerzőségben az ÉSZT történetéről és tevékenységéről, több mint 100 cikk különböző lapokban, kiadványokban, előadások tartása szakszervezeti konferenciákon és egyéb fórumokon.

Dr. Kuti László szívügyének tekintette a munkavállalók érdekképviseletét, a szakszervezeti mozgalmat. Konszenzus kereső személye garancia volt az ÉSZT-en belüli, és a konföderációk közötti együttműködésre egyaránt.

Dr. Kuti László 2022. október hatodikán hunyt el. Hiánya hatalmas űrt hagy maga után.

Az ÉSZT saját halottjának tekinti.

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete felhívása

Éljen a tripartizmus

Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet)  a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919-ben jött létre.  Alapelve: egyetemes és tartós béke csak a társadalmi igazságosság talaján épülhet.

Az ILO korszakalkotó találmánya a háromoldalú (tripartit)  képviseleti rendszer, melyben a munkaadók, a munkavállalók és a kormányok az egyenlőség elve alapján képviseltetik magukat az ILO valamennyi testületében.

Magyarország száz évvel ezelőtt, 1922. szeptember 18-án  nyert felvételt az ILO-ba.

Az ILO alapelvei szerint működött a NILO (Nemzeti ILO) Tanács az OÉT (Országos Érdekegyeztető Tanács) felügyeletével, a tripartizmus szellemében.

Az OÉT megszűnése óta (2011) a munkaerőpiac általános kérdéseinek megvitatására nincs megfelelő hazai fórum. Továbbra is országos szintű, háromoldalú egyeztetetést igényelne számos kérdés, így a minimálbér, a garantált bérminimum, a bérfelzárkóztatás, a nyugdíjfelzárkóztatás, a munka törvénykönyve, a munkavédelmi törvény, a sztrájktörvény, a fejlesztési források elosztása, stb.

Magyarország ILO tagságának 100. évfordulója alkalmából a legméltóbb megemlékezés az lehetne, ha a munka világában újjáalakulna a nemzeti szintű érdekegyeztető fórum. Létrehozása és hatékony működtetése újabb lökést adhatna a magyar gazdaság fejlődésének, a dolgozók életminősége javulásának.

Tisztelt Munkaadók, Tisztelt Kormány, Tisztelt Szakszervezetek!

Alakítsuk újjá a munka világában a tripartit típusú érdekegyeztető fórumot!

Budapest, 2022. szeptember 18.

Dr. Agg Géza
a Nemzeti ILO Tanács alapító tagja, SZEF

A SZEF, a MASZSZ és az ÉSZT közösen tiltakozik a sztrájkoló pedagógusok megfélemlítése miatt!

2006 után ismét áldozatot követelt az augusztus 20-ai tűzijáték

A 2006. augusztus 20-ai tragikus ünnepi tűzjáték óta dicséretes fejlődésen ment át a meteorológiai előrejelzés, beleérte a néhány órás előrejelzéseket, riasztásokat. A kormány a nemzeti ünnepek előkészítését, lebonyolítását koordináló operatív törzs felállításával biztosítja a programok zavartalanságát. A meteorológiai szakértő az operatív törzs állandó tagjaként segíti, támogatja a döntések meghozatalát, minimalizálva az élet- és vagyonvédelmi kockázatot. Ez az együttműködés 16 évig eredményesen működött, de idén az augusztus 20-ai tűzijáték közvetlenül ismét „emberáldozatot” hozott. A sikertelennek vélt szakmai döntésre hivatkozva a kormány lemondta az Európa legnagyobb tűzijátékaként beharangozott rendezvényt.

Bővebben: 2006 után ismét áldozatot követelt az augusztus 20-ai tűzijáték