ÉRTESÍTÉS
a KSZSZ új elérhetőségeiről
Ezúton tájékoztatunk mindenkit, hogy a KSZSZ iroda 2023. január 1-én új helyre költözött.
Székhely és levelezési címe: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10.
Eddigi telefonszáma és levelezési címe megszűnt.
A korábban közzé tett telefonszámokon és e-mail címeken továbbra is elérhetőek vagyunk:
Dr. Agg Géza elnök
+36 70 978 7714
kszsz.agg@enternet.hu
Pető Andrea irodavezető
+36 70 453 0851
kszsz.apeto@enternet.hu
Kérjük a fentiek szíves tudomásul vételét.
Budapest, 2023. január 1.
Üdvözlettel:
Dr. Agg Géza elnök sk.
Pető Andrea irodavezető sk.
A kuratórium elnökének felhívása
Tájékoztatás a támogatásról
Kérelem adatlap
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) Elnöksége nevében július 1-je, a
KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK NAPJA
alkalmából tisztelettel köszöntjük a Magyarország közigazgatásában dolgozó kormánytisztviselőket, köztisztviselőket, állami tisztviselőket és valamennyi munkavállalót!
Vissza a múltba – másképpen
A magyar társadalombiztosítás jogszabályi története 125 évvel korábbra nyúlik vissza. A betegségi kötelező biztosításról szóló első magyar törvényt 1891-ben hozták és a rákövetkező évben lépett hatályba. (Magyarország idősorrendben a harmadik állam volt Európában, amely törvényben mondta ki a betegség esetére kötelező biztosítást!) Először csak a Budapesti Kerületi Pénztár működött, kezdetleges körülmények között. A fejlődés, bár nem volt töretlen, megállíthatatlannak bizonyult. Megépült a 12 emeletes Fiumei úti székház, majd szintén a Fiumei úton a Magdaléna Baleseti Kórház, rendelők, egészségügyi intézmények egész sora.
Bővebben: Rekviem a társadalombiztosítási intézményrendszerért
A magyar szakszervezeti konföderációk megdöbbenéssel fogadták a hírt, miszerint megszületett a döntés az ú.n. bürokrácia csökkentési terv ürügyén, s megjelent a kormány határozata a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, ami több mint ötven szervezetet érint.
Visszautasítjuk, hogy ez a jelentős munkavállalói csoportot, sőt a társadalom egészét is mélyen érintő kormányzati döntés a megfelelő előkészítő érdekegyeztetés nélkül született meg. A közszféra érdekegyeztető fórumain írásos javaslatok nélkül, „bizonytalan” államtitkári előterjesztés alapján voltak ugyan konzultációk, ahol komoly aggodalmak és kifogások hangoztak el a tervezettel kapcsolatban, jórészt hiába, mert a döntéshozók nagyon sok, a munkavállalókat illetve a társadalmat hátrányosan érintő, figyelmeztető jelzést figyelmen kívül hagytak.
Elfogadhatatlan a 80%-os bértömeg tervezése, amely jelentős elbocsátásokkal járhat, amikor a jelenlegi létszám mellett is túlterheltek az alkalmazottak. Az az elképzelés, hogy az innen eltávolítottak elhelyezkedhetnek a versenyszférában gyakorlatilag alaptalan és cinikus. Növekedni fog a jól képzett munkanélküliek száma. Ezt elkerülendő követeljük az esetlegesen elbocsátásra kerülő közszolgálati munkavállalók munkaerőpiaci státuszának kezelésére tett kormányzati intézkedéseket.
A kormányzat által elképzelt változtatások, a generális struktúraváltás komoly napi munkaerőmozgást fog eredményezni, amikor pl. a megyei kormányhivatalokból naponta buszokkal fogják levinni a járási kormányhivatalokba a számfejtőket, mert nincs, aki helyben elvégezze a feladatot. A jelenlegi mobilitási feltételek nem teszik lehetővé a munkavállalók jelentős tömegeinek települések közötti költözködését.
Az a döntés, ahogyan a kormány meg kívánja szüntetni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) elfogadhatatlan, mert a társadalom egészét hátrányosan érinti. Az OEP közel 2000 milliárd forintot kezelt évente. Reméljük, hogy nem erre az összegre vetett valaki szemet. A magyar egészségügy jelenleg is a szakadék szélén tántorog. Egy ilyen mértékben alulfinanszírozott ágazatból egyetlen forintot sem lehet kivonni. Az tisztán látszik, hogy az OEP megszüntetésével a betegek kerülnek veszélybe! Az eddig sem rövid döntési mechanizmusok, tovább bonyolódhatnak.
Hasonlóképpen súlyos probléma az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tervezett megszüntetése is, mely veszélyt jelent a munkavállalók jövőbeni nyugdíjbiztonságára.
Ráadásul mindkét alap a munkavállalók járulékából áll össze és növekszik, ezért nincs helye és biztonsága az Államkincstárban.
Elfogadhatatlan, hogy országos intézmények városi vagy megyei kormányhivatalokba olvadva szűnjenek meg.
Kérjük a kormányt, hogy az elfogadott határozat ellenére gondolja újra a korábbi elképeléseit és merjenek változtatni, mert a társadalom érdeke ezt valóban indokolja.
Ahol pedig ténylegesen intézménybezárás vagy átalakulás következik be követeljük, hogy az csak érdemi országos vagy ágazati egyeztető tárgyalások után történjen.
Budapest, 2016. 06. 16.
A magyar szakszervezeti konföderációk:
ÉSZT
Liga
MASZSZ
Munkástanácsok
SZEF
-Hírek a munka világából
A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így - írja az ado.hu.
A NAV-Mobilban bárki ellenőrizheti néhány koppintással, hogy munkáltatója a szerződésüknek megfelelően bejelentette-e.
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.
Tizenkét „közszférás” szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult a szakszervezeti tagdíjlevonás lehetőségének megszüntetése miatt.
A március 27-én megtartott 6 órás sztrájkot követően a munkáltató nem állt elő újabb ajánlattal. A Vasas helyi alapszervezete viszont az egyoldalúan bevezetett béremelést továbbra sem tudja elfogadni. Annak érdekében, hogy elszántságukat bizonyítsák, és követeléseiknek megfelelő nyomatékot adjanak, ma 14 órától 24 órás munkabeszüntetést tartanak a dolgozók.
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk