A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) Munkavállalói Oldalának közleménye a KÉF 2015. március 21-ei üléséről

A KORMÁNY BEPÓTOLTA AZ ELMARADT ÉRDEKEGYEZTETÉST

A közszolgálati szakszervezetek a T-3019. szám alatt Trócsányi László igazságügyi miniszter által 2014. december 4-én benyújtott „saláta” törvény tartalma, és az érdekegyeztetés elmaradása miatt határozottan felléptek a szakszervezeti tagság, a nyilvánosság, és a Köztársasági Elnök előtt is.

Tiltakozásunk eredményeként Áder János visszaküldte a már megszavazott törvényjavaslatot, és – mintegy a jogállami működés minimumaként - értékes precedenst teremtve indoklásában konkrétan hivatkozott is az érdekegyeztetés elmaradásának jogellenes voltára.

A kialakult helyzet orvoslásaként a Kormány 2015. március 21-én, szombat délutánra összehívta a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülését, amelyre a Parlamentben, 14.00 és 17.00 óra között került sor.

A KÉF ülésén a Kormányt Lázár János miniszter, a Miniszterelnökséget Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár, a Belügyminisztériumot Pogácsás Tibor államtitkár és Zsinka András helyettes államtitkár, az Igazságügyi Minisztériumot Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár, a Nemzetgazdasági Minisztériumot Berczik Ábel, kincstárért felelős helyettes államtitkár képviselte. Munkájukat számos helyettes államtitkár, megyei kormánymegbízott és minisztériumi főosztályvezető segítette.

A munkáltatói oldal képviseletében jelen voltak az önkormányzati érdekszövetségek vezetői.

A munkavállalói oldal (MVO) képviseletében a főtárgyaló Fehér József, a SZEF alelnöke volt. A delegációban helyet foglaltak a Belügyi-, Rendészeti és Közszolgálati Dolgozok Szakszervezete (BRDSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ), a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak, és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ),a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete (RKSZ) és a Vám- és Pénzügyőrök Szakszervezete (VPSZ) vezetői, egy-egy fő szakértővel.

A tárgyalás levezető elnöke Kovács Zoltán volt.

Az érdekegyeztető fórum „nulladik” napirendként tájékoztatót hallgatott meg az Államreform 2. Bizottság munkájáról, amit Patyi András, a Nemzetvédelmi Egyetem rektora, a Bizottság elnöke tartott. A tájékoztatót a KÉF tagjai köszönettel vették, s Fehér József az MVO képviseletében javasolta, hogy a munkavállalók szakértői a jövőben kapcsolódhassanak be a szakmai egyeztetésekbe. Ezt Patyi András nem zárta ki.

Az első napirend keretében Agg Géza az MVO képviseletében ismertette a KÉF SZMSZ létrehozásával kapcsolatos álláspontját. Hangsúlyozta: Az MVO a rendszeres és tervezett munka mielőbbi beindításában érdekelt; javasolta, hogy két héten belül plenáris ülésen fogadják el a KÉF 2015. évi munkatervét, s mivel számos téma felhalmozódott, ebben negyedévesnél gyakoribb ülésezés szerepeljen. A felek az elhangzottak alapján megállapodtak a KÉF SZMSZ mihamarabbi véglegesítésében. Kovács Zoltán kérésére Agg Géza vállalta, hogy az írásos javaslatot megküldi a Miniszterelnökség részére. Ez március 23-án megtörtént.

Agg Géza tájékoztatta a partnereket, hogy a KÉF egyik tagszervezete, a TBDSZ 2015. március 17-én a köztársasági elnökhöz fordult a T/3115. számú törvényjavaslattal kapcsolatban, mivel a törvényekben előírt társadalmi egyeztetés itt is elmaradt, kérve elnök urat, hogy normakontroll céljából küldje el a törvénytervezetet az Alkotmánybírósághoz.

A második napirend előadója, a T-3019. számú javaslat /az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról/ képviselője Molnár Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt

Az MVO álláspontját Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára képviselte.

Figyelemmel arra, hogy noha a T- 3019. még nem vált hatályos törvénnyé, de az abban foglalt tendenciák már érvényesülnek, Boros Péterné felhívta a figyelmet néhány precedens értékű jelenségre. Több vezető kormánytisztviselő már nem csak beosztását, de állását is vesztette a Növényegészségügyi- és a Környezetvédelmi OSZT-től, és a Természetvédelmi- és a Bányafelügyeleti területen az átszervezések miatt többeknek 100-150 kilométeres távolságba kerül a munkahelye.

Mindezek miatt kezdeményezte a valamikori Karrierhíd Program újraindítását. Célunk, hogy mindenki, aki a közt szolgálta - és esetleg nem tartanak igényt a munkájára – érezze; elhelyezkedése fontos a kormánynak, és ne a közfoglalkoztatás legyen a jutalma állami szolgálataiért.

A T-3019. számú javaslattal kapcsolatban álláspontunk megalapozására hivatkoztunk az Európai Szociális Karta (2009. évi VI. tv.) 5. és 31. cikkére, és az ILO 151. egyezményére (2000. évi LXXIII: tv.) 5. cikkére. Ezek alapján felléptünk a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) működtetése és a benne viselt tisztségviselés esetén a választott szakszervezeti vezetői minőség tervezett tilalma ellen. Rögzítettük; az MKK jelen formájában az európai jogrend és normaegység világából „kiesik”.

Álláspontunk szerint minden a szakszervezeti szerveződés, a tagság vállalás, és a tisztségviselés szabadságát érintő korlátozás – amely az MKK pozícionálását célozza – ellentétes azokkal a nemzetközi konvenciókkal és egyezményekkel, amelyeket az Országgyűlés már korábban a magyar jog integráns részévé tett.

Határozottan felléptünk a 3 órát (kisgyermekeseknél 2 órát) el nem érő munkahelyre utazást követelő változtatások bevezetése ellen (ez egyébként ráadásul menetrendi, nem teljes időszükségleti idő).

Fő követelésük kettős volt:

1. Tiltakoztunk a tervezet 42.§-ban rejlő lehetőség ellen, amely a volt önkormányzati, eltérített bérek megtartásának lehetőségét felszámolná.

   /Felhívtuk a Kormány figyelmét arra, hogy az MKKSZ fellépése alapján született alku „innenső oldala” megvalósult, mert a kormányhivatali átállás zökkenőmentesen lezajlott, ám a Kormány késlekedik az időközben csak a kormánytisztviselőkre szűkített életpályamodell bevezetésével is./

2. Ismételten követeltük az életpálya modell rendezéséig az általános, mindenkit érintő 10 százalék, de legalább 15 000.- Ft. fizetésemelés azonnali bevezetését.

A tanácskozás során felléptünk a kormánytisztviselői jogviszony létrehozásával, tartalmával és megszüntetésével kapcsolatos több változtatási szándék ellen, különösen azért, mert azok a várt életpályamodell részeként nem értelmezhetők és ezért elfogadhatatlanok. A tervezett változtatások elsősorban a kormányhivatali (járási, megyei) struktúra átszervezési akadályait kívánják elhárítani; a tisztviselők jogainak méltánytalan és jogellenes szűkítésével, és munkavállalói érdekeik súlyos sérelmével.

A törvényjavaslat 33. paragrafusába foglalt lehetőséggel szemben is állást foglaltunk, hiszen az ügykezelők háromszoros javadalmazásának lehetősége kedvező, de ennek szabályozatlan, pusztán vezetői döntéssel alátámasztott útját az egyébként oly részletesen körülírt követelményrendszertől idegen elemnek véljük.

Lázár János miniszter Boros Péterné hozzászólására adott válaszában elmondta:

Hiba volt, hogy ez a törvényjavaslat nem került időben érdekegyeztetésre. Nem szándékuk, hogy a kormánytisztviselők helyzetét nehezítsék, de az átszervezésben érintett vezetők biztosan ezt fogják érzékelni. Sajnos a bérdifferenciák kiegyenlítésére a 2016. júliusában bevezetésre kerülő életpályatörvény hatályba léptetéséig nem tudnak várni. Jelentős feszültség alakult ki az azonos munkakörben foglalkoztatottak között. Nem céljuk, hogy a jól dolgozóktól elvonják a teljes összeget, egyéni életpályaterveket készítenek, mindenki helyzetét egyénenként tekintik át, és az alacsonyabb jövedelmeket nem kívánják csökkenteni.

Közölte: Húsvétra a Miniszterelnökség bérmegtakarítása terhére minden, az irányításuk alá tartozó munkavállalónak 27 000.-Ft Erzsébet utalványt fognak biztosítani.

Kijelentette: A kormánytisztviselői foglalkoztatottak teljes köréből kb. 27 000 fő keres nettó 78 000.-Ft-ot. Az Ő kereseti helyzetük megoldásán - még az életpályatörvény bevezetése előtt - gondolkodnak. (Pontos időpont nem hangzott el!)

A Kormány nevében jelezte; a szakszervezeti javaslatokat áttekintik és megfontolják azok figyelembe vételét. A 2016. évi költségvetésben a kormánytisztviselők esetén a nettó 30 %-os átlagos keresetnöveléssel számolnak. Megjegyezte, hogy az életpályatörvény kialakításához is várják az elképzeléseket, annak végleges formája még nem dőlt el.

Az Egyebek keretében Nemes István, a KSZSZ alelnöke, a NAVOSZ alelnöke felhívta a figyelmet a a NAV-on belül az életpálya modellek összehangolásának szükségességére. Schneider Istvánné, a KSZSZ alelnöke, a TBDSZ elnöke a társadalombiztosítás szervezeti, valamint a központi iktatási rendszer átalakításával kapcsolatos várható problémáira hívta fel a figyelmet.

Az érdekegyeztetés előkészítettségében és tartalmában is érdemi munkát hozott.

Kovács Zoltán elnöklő államtitkár elmondta, hogy a Miniszterelnökségen belül a KÉF titkárságával kapcsolatos feladatokat Latorczay Csaba helyettes államtitkár fogja ellátni.

Minden lényeges mondanivalónk kifejtésre került, és ezeket válaszra méltatták. Közös álláspont nem mindenben kérdésben alakult ki.

Úgy értesültünk, hogy hétfőn (2015. 03.23.) a T/3019. számú törvényjavaslat nem kerül a Parlament elé…

Budapest, 2015. március 23.

Fehér József
KÉF MVO ügyvivő